Kárpát - medencei kerekasztal"Minden ember szépségtenger..." |
|
| Kárpát - medencei kerekasztal :: Fórumok :: private Forum1 :: Tábortűz/Campfire |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
| MVSZ | ||
| Oldal: << | |
|
Moderátorok: White Falcon, freeling, rózsa, nortol, Cabernetke
|
| Szerző | Üzenet | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | "Szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk" - Patrubány Miklós felszólalása az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke meghívottként részt vett és felszólalt az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának tegnapi ülésén, amely a külhoni magyarok magyar állampolgárságának ügyét érintő törvénymódosítási javaslatot tárgyalta. Patrubány Miklós figyelmeztetett: nem lenne precedens nélküli a magyar jogtörténetben, ha az Országgyűlés egyetlen tollvonással adná vissza a magyar állampolgárságot azoknak a magyaroknak, akik azt akaratuk ellenére vesztették el. Az MVSZ nem támogatja, hogy nyelvvizsgához kössék a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaszerzését, és indokoltnak tartja, hogy az teljes körű, szavazati joggal járó legyen. Az MVSZ elnöke átadta a bizottság elnökének a június 4-ét nemzeti emléknappá nyilvánító törvénytervezetet, és a Trianon 90. évfordulójára kiadott dupla CD-t, amelyeket a Magyarok Világszövetség készített. Alább közzétesszük az MVSZ elnöke felszólalásának teljes, szerkesztett szövegét. Budapest, 2010. május 20. MVSZ Sajtószolgálat | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság 2010. május 19-én, I. em. 58. terem Vita a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló, T/29. számú törvényjavaslatról Dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke: Körünkben van Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki nemcsak szemlélője akar lenni, hanem hozzá is szeretne szólni a vitához. Amennyiben a bizottság tagjai ezt jóváhagyják, kérem, szavazzák meg. (Szavazás.) Megszavaztuk. Parancsoljon, elnök úr! PATRUBÁNY MIKLÓS, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a megszólalás lehetőségét. Gondolom, nem túlzás és nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy a Magyarok Világszövetsége az elmúlt tizenöt év alatt a magyar állampolgárság és általában az Európában gyakorolt állampolgársági kérdések terén szerzett ismereteivel azon magyar intézmények közé tartozik, amelyek erről a kérdéskörről a legtöbbet tudják, és méltányosnak érzem, hogy ebben a vitában szólási lehetőséget biztosítanak. Másodsorban elégtétel számunkra az a körülmény, hogy miután az ismert körülmények között eredménytelenségbe taszított népszavazás után oly sokat kellett elszenvednünk, oly sok vádat kellett magunkra vennünk, az újonnan alakuló Országgyűlés egy elsöprő jobboldali, pontosabban fideszes és KDNP-s győzelem után az első lépések közé tervezi a külhoni magyarok magyar állampolgársága kérdésének rendezését, és úgy gondoljuk, hogy ez a 2004. december 5-ei népszavazás nélkül nem következett volna be. Tehát úgy értékeljük ennek a mostani törvénytervezetnek a benyújtását, hogy ez közvetlenül annak a kárhoztatott népszavazásnak a pici, lehet, hogy még keserű, de mindenképpen gyümölcse. Engedtessék meg, hogy az előterjesztéshez és az itt zajló vitához érdemben hozzászóljak. Alapvetően nehéz ezt a kérdést, mármint a külhoni magyarok – értsd alatta a Kárpát-medencei elszakított területeken élő magyarok – magyar állampolgárságának a kérdését a mai magyar állampolgársági törvényen keresztül, annak az optikáján keresztül rendezni. Azért nehéz, mert voltaképpen a jelenlegi magyar állampolgársági törvény egy súlyos diszkriminációt követ el az elcsatolt területen élő magyarokkal szemben, hiszen bárhol másutt élő magyarok minden további nélkül visszaigényelhetik a magyar állampolgárságukat, különösebb nehézségek nélkül; természetesen lakhatósághoz kötve. De más ezt a kérdést amerikai vagy emigráns nyugati magyarként kezelni, és megint más az elcsatolt területen élő magyarként kezelni. Ezért tehát azt mondom, hogy az Országgyűlés akkor jár el helyesen, ha ezt a kérdést nem egy csupán technikai állampolgársági kérdésnek tekinti, hanem alapvetően egy jóvátételi kérdésnek. Egy történelmi igazságtételnek kell tekinteni, úgy, ahogy az egész rendszerváltás, a kommunizmus leváltása a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a megalakításával és annak a munkájával gerjedt végül is – fogadjuk el talán ezt a szót – abba az állapotba, hogy megtörténhetett Magyarországon a kommunizmus utáni rendszerváltás folyamata. S ahhoz, hogy ebben egy konkrét fogódzót is adjak a jelenlegi országgyűlési képviselőknek és a frakcióknak, engedtessék meg megemlítenem, hogy az Országgyűlés pontosan az állampolgársági kérdésben nem követne el semmiféle precedens nélkülit, még akkor sem, ha egy tollvonással adná vissza az elcsatolt területen élő magyarok magyar állampolgárságot, hiszen az egy tollvonással vétetett el, az ő megkérdezésük nélkül. S milyen precedensre utalok? A második világháború utáni évek egyik első törvényeként (…) született egy jóvátételi törvény a zsidósággal szemben, amelyik tételesen visszaadta a zsidók magyar állampolgárságát, azokét, akiket az azt megelőző öt-hat esztendőben ilyen vagy olyan hátrányos megkülönböztető törvényekkel vagy rendeletekkel megfosztottak a magyar állampolgárságuktól. Akkor tehát kérdezem: ha a magyar állam képes volt a zsidó etnikumú vagy zsidó vallású állampolgáraival szemben ennek a méltányosságnak a gyakorlására, akkor miért nem tudja ugyanezt gyakorolni a magyar etnikumú, keresztény, elszakított magyarokkal szemben? Nyilván az ok nem jogi és nem alkotmányjogi, hanem politikai természetű, és nemcsak Magyarország belügyeitől függ – gondoljuk és reméljük. Viszont ez a létező precedens arra kell intse a ma vitázó feleket, hogy ha nem is adják meg egy tollvonással a magyar állampolgárságot az elcsatolt területeken élő magyaroknak, minthogy azt a mai nemzetközi kontextus elég nehézzé tenné, ezen túlmenően minden lehetőséget és minden könnyebbséget megadjanak a kérvényező magyaroknak. Éppen azért, mert ők kérhetnék tollvonással is, alanyi jogon is, hiszen nem mondtak le, nem távoztak, most már kilencvenedik éve megtartották magyarságukat, olyan körülmények között, amelyekről én, mint aki mai napig Kolozsváron élek, tanúskodhatom, de nem vagyok ezzel egyedül. A második kérdés, ami itt a feleket megosztja, úgy látom, tulajdonképpen a nyelvhasználat és a nyelvismeret kérdése. Itt is egy eligazító részlettel szolgálnék. A történelmi magyar állampolgársági jog, kezdve az első állampolgársági törvénytől, amelyet 1871-ben fogadtak el – ha pontosan idézem –, ennek az állampolgársági jognak a szemlélete alapvetően vérségi elvű. Az állampolgársági jogban világszerte két szemlélet uralkodik: a területi és a vérségi elv. A magyar állampolgársági teljes hagyományában alapvetően vérségi; ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgárnak a gyermeke, az utódja automatikusan magyar állampolgár lesz, függetlenül attól, hogy hol születik, éppenséggel a magyar állam területén vagy bárhol másutt a világon. Ezért, ha valaki egy „mélyfúrást” végez a mai magyar állampolgárok halmazában, akkor ne érje meglepetés, ha arra a következtetésre jut, hogy akár százmillió magyar állampolgár is van ma – de jure – a világon, hiszen mindenkinek, aki magyar állampolgár volt, annak minden leszármazottja – de jure – ma magyar állampolgár. Más kérdés, hogy ezt az illető tudja-e, más kérdés, hogy erről a magyar állam tudomást vesz-e. De ennek a tényállásnak konkrét következményét számtalanszor megtapasztalhattuk az elmúlt húsz esztendőben, amikor is Nyugatra szakadt magyarok, pontosan az állampolgársági jognak a mai törvényben is továbbélő természetéből adódóan, kérték és megkapták a magyar állampolgárságukat. Az az Amerikában élő második vagy harmadik generációs magyar, akinek már a nagyapja sem tudott magyarul, hiszen ezelőtt száz évvel vándoroltak ki, és már 1930-ban elfelejtettek magyarul beszélni, ő, ha kéri a magyar állampolgárságot, minden további nélkül megkapja. Tehát megint csak azt mondom, nagyon óvatosan kell kezelni, és semmiképpen sem kell merev feltételekhez kötni a nyelvismeretet. Ha valaki azt nyilatkozza, hogy kérem, felmenőim magyarok voltak és magyar állampolgárságomra igényt tartok, alanyi jogon kaphassa azt meg. Ez a Magyarok Világszövetségének hivatalos álláspontja, annál is inkább, hogy most nem azokról beszélünk, akik önként elhagyták a hazát, hanem azokról beszélünk, akikkel szemben a magyar állam jóvátételre kötelezett, hiszen az ő felmenőik ugyanúgy vérükkel, verejtékükkel, adóforintjaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mai Magyarország még létezik, mint azokéi, akik abban a – nevezzük így – szerencsés helyzetben vannak, hogy itt születtek, ennek a maradék országnak a területén. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A további kérdésekben készségesen állunk minden részlet tisztázására a rendelkezésükre. El kell mondanom egy felismerésünket, amely idén született meg, jóllehet, tizenöt éve szajkózzuk ezt az ügyet, hiszen érezzük, hogy ez a kérdés a leginkább foglalkoztatja a magyarokat. Felismerésünk az, hogy a magyar állampolgárság visszaadásához az út egy olyan törvényen keresztül vezet, amelyik elvileg rendezi ezt a kérdést, és amelyet egy trianoni emléknap-törvénnyel tudnék leginkább jellemezni. Ezelőtt egy héttel elküldtük a pártelnököknek és a frakcióvezetőknek azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövetsége e tekintetben dolgozott ki, mindössze háromoldalas, indoklásostul három és fél. Ez a törvénytervezet pedig pontosan helyére teszi a dolgokat. Mert ha a magyar állam elismeri és törvényben rögzíti, hogy Trianon napja és ennek szellemében a párizsi béke napja voltaképpen egy tragikus következményekkel járó esemény minden magyar számára, akkor megteremti nemcsak az elvi, de az erkölcsi alapot is ahhoz, hogy elcsatolt magyarok magyar állampolgárságát is úgy kezeljük, ahogyan azt kell, tehát mint jóvátételi kérdést. Elhoztam azt a CD-t, amelyik tegnap jelent meg, és amely az egész trianoni folyamatról szól. A trianoni béke 90. évfordulójára adtuk ki, és szeretnénk ezzel hozzájárulni a mai magyar nemzedék tisztánlátásához. Elhoztam a törvénytervezetet is, amelyet elnök úrnak ma átadok. S az utolsó kérdés, amelyhez hozzászólok: a szavazati jog kérdése. Mert ez a kulcskérdés. Mi ’95 óta hivatalos álláspontjává tettük a Magyarok Világszövetségének, hogy alanyi jogon vissza kell adni minden magyarnak a magyar állampolgárságát. Ezt a Magyarok IV. Világkongresszusa ’96 tavaszán, Horn Gyula miniszterelnök jelenlétében, egyértelmű szavazatával kimondta. S akkor négy éven keresztül fáradoztunk, hogy a magyar politikummal, a parlamenti pártokkal, a kormánnyal elfogadtassuk ezt a gondolatot. Ezekből a párbeszédekből levontuk azt a következtetést, hogy a mai magyar politikum nem hajlandó elfogadni azt a gondolatot, hogy a külhoni magyarok szavazatukkal befolyásolják a magyarországi politikai térképet, és fél attól, hogy ideözönlenek a magyarok, és megnyomorítják a mai Magyarországot, annak szociális rendszerét tönkreteszik. Ezért ’99-ben egy új fogalmat alkottunk, amelyet külhoni magyar állampolgárságnak neveztünk, és nemcsak eljuttattuk minden országgyűlési képviselőnek, hanem (Bécsben) az EBESZ éves felülvizsgálati konferenciáján is ismertettük, mint nemcsak magyar, hanem egyetemes európai jogi eszközt, a kisebbségbe szorult nemzeti közösségi tagok jogállása kezelésének eszközét. A külhoni magyar állampolgárság egy kompromisszumos ajánlat volt részünkről – mármint a külhoni magyarok részéről, amelyet a Világszövetség testesített meg –, hogy nem kérünk sem szavazati jogot, nem kérünk áttelepedési jogot, csak a szimbólumot: a magyar útlevelet, és azt, hogy vallhassuk magunkat magyar állampolgárnak. Én ezzel kampányoltam, és úgy lettem a Magyarok Világszövetségének elnöke – Boross Péter volt miniszterelnök volt a fő rivális –, hogy azt ígértem, ha elnök leszek, ezen leszek, hogy ez a törvény megvalósuljon. 2000-ben, megválasztásom után három hónap alatt a törvénytervezetet Zétényi Zsolt kódolásában átadtuk (2000.) augusztus 20-án, a keresztény magyar állam ezredik évfordulóján az országgyűlési pártoknak, a kormánynak és a legfőbb közjogi méltóságoknak. Sajnos ezt a politikum elutasította. Ezek után a 2004-es népszavazás már nem a külhoni magyar állampolgárságról szólt, hanem a teljes körű magyar állampolgárságról, mert az idő úgy hozta; ezt most nincs időm kifejteni, de ennek is ok-okozati összefüggése van, hogy miért nem a külhoni magyar állampolgárság kérdését vittük népszavazásra, hanem 2004-ben immár a teljes körű magyar állampolgárság kérdését. Tisztelt Bizottság! Továbbgondolva: tisztelt Országgyűlés! Az a népszavazás, minden elcsalatottsága és minden akadályoztatása, minden megtévesztettsége ellenére győztes volt, és igenekkel végződött. Tehát az Országgyűlés, ha akarta volna, azoknak az igeneknek a birtokában már rég meghozhatta volna ezt a törvényt, amelyről most folyik a vita. Ezért tehát, miután egy győztes népszavazás kimondta, hogy igenis, Magyarország politikailag aktív embereinek, állampolgárainak többsége úgy véli, hogy a külhoni magyaroknak teljes körű magyar állampolgárságot kell adni, ez csak azt jelentheti, hogy szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk. Köszönöm a figyelmet. BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke: Köszönöm, elnök úr. Két dologról szeretném megnyugtatni. Átvesszük, a munkatársam átveszi a CD-t és a javaslatát; gondoskodunk róla, hogy mindegyikünk megkapja. A mai napirenden van egyébként a trianoni emléktörvény; ha kívánja, hallgassa végig – az egyik napirendi pontunk lesz, amelyet ma nyújtott be képviselői indítványként néhány Fidesz-KDNP-s politikus. Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Magyarságtudományi Füzetek 3. száma Letagadott eleink a szkíták Szkíta olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett „szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében. A jeles közéleti férfiú, politikus, Werbőczy István (1458 körül-1541) híres „Hármaskönyvében” írja: “Az erdélyi scíthákról, a kiket székelyeknek hívunk. Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos nemesek, a kik a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől származtak el, a kiket mi romlott néven < (Werbőczy TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím) A szkíták kutatása ma is népszerű, s a történészek, régészek, egyéb tudományágak képviselői (antropológusok, genetikusok, művészet –és vallástörténészek stb.) számos konferenciát tartottak a közelmúltban, hogy tisztázzák a szkítaság eredetével, kultúrájával kapcsolatos kérdéseket. Ma már egyértelmű, hogy nem nevezhetők műveletlen nomádnak, avagy barbárnak, hisz az állatábrázolásokról híres ötvös – bőr – és textilművészetük, a fejlett életmódról tanúskodó – nemcsak harcos, hanem városlakó és földművelő – poszt-sumér kultúrájuk a legfejlettebb ókori civilizációkkal is felveszi a versenyt. Több ókori szerző a legigazságosabb, legbátrabb népnek nevezi a szkítákat, akiknek legnagyobb kincse a szabadság volt. Több mint egy ezredéven át uralták Belső- és Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig az eurázsiai térséget, ide értve az egykori Urartu, tehát Dél-Kaukázus területét is. A szkíták örököseinek több, ma élő nemzet is joggal nevezheti magát. De leginkább mi, magyarok, akik nemzettudatunkban, népi emlékezetünkben, krónikáinkban, regéinkben, hagyományainkban, szokásainkban hordozzuk a szkíta örökség megannyi kincsét. Az "íjászok” és a „szarvas népét”, a szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. I. e. 514 táján, az akkori világ leghatalmasabb uralkodója, a nagy perzsa birodalom ura, Dareiosz is megtapasztalhatta ezt, amikor arra vetemedett, hogy megtámadja a szkítákat. Hatalmas hadereje – hétszázezres hadserege és 600 hadihajója – ellenére sem volt képes legyőzni őket, és miután többször is vereséget szenvedett, kénytelen volt szégyenszemre visszafordulni. Thuküdidész ezt írta róluk: "... nem csak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük …” Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal együtt, azok voltunk a múltban… Pápai Szabó György - Patrubány Miklós MVSZ Sajtószolgálat | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Magyarságtudományi Füzetek 4. száma, amely a „Hogyan történhetett? – Kiáltvány Trianon 90. évfordulóján című dupla CD szövegkönyvét tartalmazza. Ezen túlmenően, a füzet – amely egy Trianon olvasókönyv – fontos tanulmányokat közöl a trianoni békeparancshoz vezető, máig feltáratlan útról. A kötet szerzői: dr. Balogh Sándor (USA), Botos László (USA), Rácz Sándor. Szerkesztette: Patrubány Miklós. A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft. Postai úton házhoz küldve: 500 Ft. 8 füzet megrendelése esetén, házhoz küldve: 2400 Ft (azaz 300 Ft/pld.) Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285 Külföldön az ár ugyanennyi, kiegészítve a postaköltségekkel, az adott ország devizájának napi árfolyamán. Külföldi átutalás esetén: Magyarok Világszövetsége 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. bankszámlája: IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285 MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest, Váci u. 38. SWIFT Kód:MKKBHUHB Megrendeléseket az -Email-ímen fogadnak. Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címűket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Bősz Rudolf (+36-70-559-116), terjesztési felelős. MVSZ Sajtószolgálat | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Trianon-megemlékezések országszerte - Folyamatosan frissül Az alábbi linken lehet tájékozódni: Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Vona Gábor és a frakció indította útjára a Trianonba induló Nemzeti Érzelmű Motorosokat (képgalériával frissítve) Vona Gábor és a frakció tagjai a Parlament előtt fogadták a Nemzeti Érzelmű motorosok csapatának azon részét, akik ma indulnak Trianonba, hogy ott emlékezzenek a magyar történelem legnagyobb tragédiájára. Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vezetője tájékoztatta a jelenlévőket túrájuk és megemlékezésük céljáról. Mintegy 30-40 motoros indul a szakadó esőben Versaillesba. Ezt követően a Szkítia zenekar Trianon 90 című száma csendült fel. Pörzse Sándor régi motorosként üdvözölte a vállalkozó szellemű motorosokat, aki annak idején hasonló időben is bármikor nyeregbe ült, hogy túrázni menjen. Elképesztő teljesítménynek nevezte a táv teljesítését, s fejet hajtott a motorosok előtt, akik ezzel az áldozattal emlékeznek eme szomorú évfordulóra. Pörzse „információi szerint” Brüsszelben Gaudi-Nagy Tamás fogadja őket, ezzel át is adta a szót a Jobbik-frakció legaktívabb tagjának, aki néhány szóval méltatta a vállalkozásban részt vevőket. Gaudi elmondta: ebben a küzdelemben meghalni lehet, de elfáradni soha. Hompolth Zoltán a Magyarok Világszövetsége nevében kívánt jó utat a motorosoknak, és néhány szóban összefoglalta az MVSZ állampolgársági törvénytervezettel kapcsolatos eddig elért eredményeit. A Jobbikon és a nemzeti szervezeteken kívül senki nem foglalkozott érdemben a kezdeményezéssel és munkájukkal. Hompolth szavai után megáldották a vasparipákat és vezetőiket. A búcsúztatást a Szkítia zenekar zárta, a motorosok elindultak Versaillesbe, hogy június 4-én a nagy Tianon palotánál emlékezzenek meg hazánk feldarabolásának 90 éves évfordulójáról. Az emléktúra résztvevői június 7-én hétfőn 19 órakor érkeznek vissza a Kossuth térre. Akinek van kedve, jöjjön ki és fogadja őket! Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Brüsszelen keresztül mennek a Nemzeti Érzelmű Motorosok Versaillesba a gyalázatos történelmi esemény színhelyére. Brüsszelben Dr. Gaudi-Nagy Tamás Morvai Krisztinával együtt fogja várni a nemzeti motorosokat, hogy együtt nyújtsanak át egy petíciót az Európai Parlamentnek. Részlet a petícióból: "Mi, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület tagjai az EK-Szerződés 194. cikke alapján Petícióval fordulunk az Európai Parlamenthez. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített trianoni békediktátummal a magyar nemzet külső hatalmak igazságtalanul és méltánytalanul szétszaggatták. A trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédia kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott a magyar nemzet tudatában. A trianoni békediktátum révén az idegen hatalmak által végrehajtott határmódosítások, a nemzeti önazonosság felszámolása tett kísérletek kudarcot vallottak, azok nem megoldottak, hanem rontották a közép- európai népek közötti viszonyokat. A trianoni békediktátum hibás határozatai a mai napig mélyrehatóan érintik az elcsatolt területeken élő magyarokat, önrendelkezési és nyelvhasználati jogaik az Európai Unió alapelveivel összeegyeztethetetlen módon súlyosan sérülnek. [...] A fentiek alapján kérjük az Európai Parlamentet, hogy az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített békediktátumot vizsgálja felül, az Európai Unió által képviselt jog és értékrend szerint mentesítse Magyarországot az alaptalan jogkövetkezmények alól, továbbá maradéktalanul biztosítsa a magyar nemzet tagjainak az elcsatolt területeken a teljes önrendelkezést valamint az Európai Unió polgárait megillető nemzeti jogokat. Igazságot Magyarországnak!" Brüsszel, 2010. június 3. Nemzeti Érzelmű Motorosok Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Hágában is megemlékeznek Trianonra Voorpost, a nacionalista szervezet/akciócsoport, mely Hollandia újraegyesítéséért küzd (azokkal a részekkel együtt, melyek Belgium és Franciaország elfoglalt), egy anti-Trianon akciót szervez. Az esemény június 5-én szombaton délután 14 órakor Hágában a román nagykövetség előtt lesz. A szervezet tagjai brossúrákat fognak osztogatni, hogy informálják a holland lakosokat Trianon igazságtalanságáról a diktátum megszületésének 90. évfordulóján. Egy perces néma felállással fognak emlékezni mindazon magyar áldozatokra akiket etnikai hovatartozásuk miatt bántalmaztak, és külön a 20 évvel ezelőtt marosvásárhelyi események áldozataira. Beszédeket fognak elhangozni. Az akciót a helyi rendőrség jóváhagyta. Minden magyart szeretettel látnak a rendezvényen. A tüntetésről riport és fényképek fognak készülni, melyet a hazafias médiumok közzétesznek. Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | TRIANON 90 ÉV UTÁN Három alapvető magyar magatartás alakult ki Trianonnal kapcsolatban az elmúlt 90 évben. 1. A kommunista, balliberáis és kozmopolita álláspont, mely szerint a trianoni nemzetcsonkítást egyszerűen el kell fogadni mint realitást. Minden kommunista, balliberális és kozmopolita magyar kormány ezt vallotta vagy külső nyomásra, vagy önként vállalva, lemondva midenfajta nemzetpolitikáról és az elszakított 3.5 millió magyarságról. 2. Egy romantikus elképzelés is él a történelmi Nagy Magyarország helyreállítására. Azonban a történelmi Magyarország helyreállítására ma már lehetetlen, hiszen elszakított területein létrehozott utódállamok nemzetközileg elismerték. Következésképpen jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet vagy bíróság, amely Szlovákiának vagy Horvátországnak a létét kétségbe vonná, vagy eltörölné, vagy a már meglévő államoknak, mint Romániának, Szerbiának és Ukrajnának juttatott területeket ismét visszadatná. 3. Azonban Trianonnak és Párizsnak egy tárgyilagos megközelításe, értelmezése és felülvisgálatát egyre többen tartják lehetségesnek, sőt elodázhatatlannak, nem csak azért, mert Trianon problémája 90 éve velünk él, hanem azért mert a Trianoni Békediktátum (1920) és az azt megerősítő Párizsi Békediktátum (1947) sok tekintetben alapvetően alaptalan, alávaló, aljas és mindenekelőtt jogtalan volt. Ráadásul az Európai Unió a határon túlra vetett magyarság lehetetlen helyzetének kilátásba helyezett megoldásával kábitotta el diplomáciánkat, de semmit nem tett, mint pld. a mostani diszkriminatív, magyarellen Szlovák nyelvtörvény esetében sem. A felűlvizsgálathoz bátorítást nyujtanak a nemzetközi szervezetek emberjogi törvényei és ajánlásai. Következésképpen az elszakított magyarság hátrányos helyzetbe való juttatása, megkülönböztetése, kizsákmányolása, üldözése háboríthatatlanúl tovább nem folytatható, s ha mégis, akkor ennek hathatós orvoslására van szükség és lehetőség! Jellemző az is, hogy az elszakított területek magyar pártjai csak addig voltak részei a román, szlovák vagy szerb kormányoknak, amíg őket nyugati céljaik elérésére használhatták fel. Ezt elérvén, ma már mind ellenzékbe szorult; ugyan legújabban az RMDSZ-t taktikai okokból újta leakasztották a fogasról megrettenvén a növekvő erdélyi autonómia törekvésekről. Trianon ügyében tisztán kell látni azt a csalássorozatot, mellyel a győztes hatalmak, elsősorban Franciaország, majd a Szovjetúnió Magyarországot olyan helyzetbe hozta, hogy kénytelen volt aláírni a Trianoni, majd a Párizsi Békediktátumokat. 1) A Központi Hatalmak 1918-i tűzszüneti kérése Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontos békejavaslatán alapult, ti. hogy a békekötésben ezen elvek fognak érvényesülni, például, hogy a vitatott területeken a megígért népszavazás lesz a döntő. Megjegyzendő, hogy a Magyar hadsereget nem győzték le, hiszen az akkor olasz területen állt. A fegyverszünet megkötése is olasz földön Páduában történt 1918 november 3-án. George Clemenceau francia miniszterelnöknek, a “Tigrisnek”, azonban Wilson elnökétől teljesen eltérő tervei voltak a “legyőzőtt” országokkal kapcsolatban, amik végül is érvényesültek. Nevezetesen: Clemenceau alapjában véve francia hegemóniát akart teremteni Európában. Németországot kifizethetetlen kártérítéssel akarta elgyengíteni és keletről olyan régi és új államokkal bekeríteni, elszigetelni s európai befolyását megszüntetni amelyek abszolút francia befolyás alatt állnak. Ez a terv találkozott a függetlenülni kívánó magyar nemzetiségekkel a szovák, román és szerb nacionalistákával akik a királyi Magyarországtól elszakadni akartak. Mindkét terv egyetértett abban, hogy ezek valóraváltásához szükséges az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása valamint Németországtól területek elszakítása. Így vesztette el Németország számos keleti területét, nem is beszélve gyarmatairól. Ausztria örökös tartományait vesztette el, de maga csak Dél-Tirol elvesztésével csorbult, viszont a nyugati magyar Őrvidéket megkapta. A Magyar Királyságot, miután tartományai nem voltak, magát kellett feldarabolni nemzetiségei szerint, sőt az eredeti magyarság 1/3-át, az ország 2/3- részével együtt ezekhez csatolni, hogy az új államok “erősek” legyenek. Clemenceau ördögi terve végül is sikerült Trianonban. Clemenceau már a tűzszünet megkötése óta folyamatosan dolgozott Magyarország lezüllesztésén. Vix-jegyzékekkel tolatta egyre hátrább határait, elérte hadserege teljes leszerelését, megengedte, sőt bátorította a szerb, román és cseh fegyveres erők támadását az ország ellen - megtörve ezekkel a tűzszüneti megállapodást, hogy fait accompli-t teremtsen, amit aztán könnyen véglegesített a trianoni békediktátum. Amikor a Tanácsköztársaság hadseregével ennek ellent próbált állni, kommunista veszélyt emlegetve sikerül megerősítenie béketerve elfogadását. Nem mellékes megemlíteni, hogy Magyarország halálos feldarabolásához a fentebb említett politikai megfontolásokon túl egy állitólagos személyes bosszú is vezette Clemenceaut. Ugyanis menye felvidéki magyar nemes nő volt, s maga is járt a Felvidéken. Hogy magyargyűlöletéhez ez a kapcsolat, vagy ennek esetleges megromlása is hozzájárult volna – ez nem tisztázott, ám valószínüsíthető. Mindenesetre a békekonferenciára Párizsba érkezett Wilson amerikai elnököt – a békepontok megfogalmazóját s közzétevőjét – nagy fanfárral fogadták. Azonban a tárgyalások során – melyen a magyar küldöttség részt sem vehetett, Clemenceau fokozatosan semmisítette meg Wilson egyik legfontosabb pontját: a népszavazás tartását a vitatott terülekre nézve, el egésszen a népszavazás elvetéséig, mivel ettől nem várhatták pld. Szlovákia csatlakozását az új államhoz. Erről Tomás G. Masaryk cseh küldött, Csehszlovákia első elnöke nyíltan így írt: „Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között.” André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében ugyanezt írta: „Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében.” De elvetették a népszavazást más magyar területekre nézve is, mivel rájöttek, hogy ezzel nem lehetett volna erős utódállamokat teremteni. Sőt még az etnikai határok meghúzása révén sem. Ekkor merült föl teljesen magyar-lakta területeknek az utódállamokhoz való önkényes és jogtalan csatolása. Így került Csehszlovákiához a csak magyarlakta Csallóköz, a határmenti színmagyar széles sáv, s Kárpátalja, ahol a magyarok mellett a ruszinok is már döntöttek Magyarország mellett. Így került a magyarlakta Partium, a Székelyföld és az Érmellék vidéke Romániához, s a Vajdaság Duna-Tisza köze a Szerb-Horvát-Szlovén államalakulathoz, a későbbi Jugoszláviához. Wilson erre méltán sértődött meg, összepakolt, s faképnél hagyva a békekonferenciát, hazautazott. Később Amerika különbékét kötött Magyarországgal. 2) Így jött létre a történelem egyik legigazságtalanabb, legaljasabb és leggyalázatosabb békediktátuma melyet Magyarországra kényszerítettek Trianonban, 1920-ban, s ezzel megpecsételték sorsát egy ezeréves királyságnak. Az egy dolog, hogy a Magyar királyság védőszárnya alá befogadott vagy betelepített és megerősödött idegen nemzetek maguknak önálló államiságot követeltek, mint a szlovákok nehány vezetője, vagy az rokonaikkal való egyesülést mint a románok vagy szerbek és a horvátok. Viszont teljesen más dolog az, hogy színtiszta magyar területeket szakítottak el ezekkel és 3.5 millió nagyrészt tömbbmagyart megkérdezésük nélkül idegen, ellenséges és más kultúrájú népek alá dobtak mint prédát azért, hogy az utódállamok “erősek” legyenek a francia európai hegemónia biztositására. Ezt meghozva nem volt sem népszavazás, sem béketárgyalás, hiszen a magyar békedelegációt karanténba zárták egy párizsi szállodában, s nem is engedték a tárgyalóasztalhoz, csak a békediktátum aláírására, amely kollektíve büntette a magyar nemzetet, sőt még súlyos jóvátételt is fizettettek a csonka országgal! Ugyanúgy kezelték, mint egy sötét afrikai primtív törzset, akikkel szemben bármilyen igazságtalanságot, földarabolást büntetlenül ellehett követni. Trianonban nem béke köttetett, hanem diktátumot erőszakoltak reánk! A párizskörnyéki békediktátumokkal a II. Világháború magvát vetették el. Jogos volt tehát a Horthy korszak külpolitikai erőfeszítése az igazságtalan békediktátum nemzetközi és békés felűlvizsgálatára és orvoslására. Ám 15 évig hiába kilincseltek a győztes hatalmaknál - süket fülekre találtak. Ekkor állt be e fordulat a feljövő Németországban reménykedve. 3) Végül is a két Bécsi Döntés (1938, 1940) az akkori elcsatolt tömbmagyarság nagy részét az idegen, ellenséges, más nyelvű és nagyobbrészt más kultúrájú és végleges felszámolásukra törekvő országoktól jogosan az anyaországnak adta vissza, s ezáltal megmentette. Bár a döntőbizottságba meghívták Franciaországot és Angliát is, ám ezek azt üzenték, hogy elfogadják a német-olasz döntőbíráskodás eredményeit. E szerződéseket tehát a nyugati hatalmak, és még a Szovjet is, tudomásul vették, s ellenük nem tiltakoztak – így azok nemzetközileg érvényesek voltak. 4) A II. Világháborút követő Párizsi Békediktátum (1947) a Trianoni békediktátumot állította vissza súlyosabb feltételekkel főleg Szovjet tervezésre. Falukat csatolt Csehszlovákiához, Kárpátalját a Szovjet bekebelezte, amelyet a Szovjetúnió szétesése után Ukrajna “örökölte” (!) mintha Európának ez a része még a feudalizmusban élne. Ez a békediktátum eltűrte az újra elszakított területeken a kollektív bűnösség érvényességét, melyet a Benes Dekrétumok ki is mondtak; deportálások és genocídiumok végrehajtását, s a csonka-országot még jóvátételek fizetésére is kötelezték. Sztálinnak a diktatúrája alá került országgal politikai célja volt: a kommunizmus ráeröltetése. Mivel a magyarság szabadságszerető nép volt - négy szabadságharccal a háta mögött a Habsburgok ellen: Sztálin félve ettől célja eléréséért Magyarországot kicsivé, erőtlenné és leigázottá kellett tennie – amit meg is tett. Jóllehet Sztálin Lenin kormányában nemezetiségi népbizos volt, tehát tudnia kellett mit jelent egy népcsoportot idegentöbbségű nép alá vetni. A Párizsi Békediktátumnak azonban van egy végzetes hibája ugyanis a klasszikus nemzetközi jog nem fogad el érvényesnek olyan békeszerződést, amelyet olyan ország ír alá mely idegen katonai megszállás alatt van! Magyarország pontosan ilyen volt 1947-ben! A nyugati hatalmak ezt tudva kényszerítették Magyarországot, hogy 1990 után kétoldalú alapszerződésekben ismerje el az 1947-ben ismét ránk kényszerített mesterséges határokat, s még egyszer a magyarság kollektív büntetését. Azonban ezeknek a gyengéje, jogtalansága és tarthatatlansága magában a párizsi szerződésben van. Olyat erősíteni meg, mely önmagában is jogtalan – ez nemcsak szánalmas, de abszurd is! Miután 1990 óta a magyar kormányokkal vállaltatták a trianon-párizsi diktátum fenntartását, s miután az ennek fejében megígért, de alapvető változás lényegében nem történt a határon túli magyarok helyzetében, sőt újra felerősödtek a megsemmisítésükre irányuló törekvések. Ezt az utat felelős magyar kormány tovább nem követheti, hiszen ez a nemzet öngyilkossága lenne. 5) A II. Orbán kormánnyal az elszakított nemzetrészekkel kapcsolatban egy új külpolitika kibontakozása vette kezdetét. Nevezetesen olyan autonómiai formáknak a felkarolása amelyeket azok választanak. A három autonómia forma közül az első: a személyes autonómia többé-kevésbé megvalósulóban van, úgyanúgy a most már megvalósitható kettős állampolgárság is – bár Szlovákiával problémák vannak. A kultúrális autonómia is elfogadhatónak látszik, s megvalósítható ott ahol még nincs ilyen. Viszont a területi autonómia mgvalósítása nagy akadályokba fog ütközni, jóllehet volt már ilyen a Romániához csatolt Erdélyben a Maros Magyar Autonóm Tartomány 1952-1968 között. Érdekes módon ez Sztalin akarata volt, amit Ceausescu amint lehetett eltörölt. A területi autonómia megvalósítása körül még kemény küzdelmek lesznek, s valószínűtlen, hogy megvalósul bármelyik utódállamban is, attól félve, hogy a területi autonómia ugródeszka lehet az elszakadáshoz. Persze nem a magyar alattvalók elszakadását fájlalnák, hanem az általuk még bírt területet és vagyont, amelyről a magyarság elfogyásán minden eszközzel, és azok helyébe a saját fajtájuk betelepítésén dolgoztak az elmúlt 90 évben, s fognak ezután is, tekintet nélkül az éppen uralkodó szocio-politikai rendszerükre. A magyarság elüntetésének politikája eddig eredményes volt, mutatja ezt az idegen uralom alá vetett magyarság dramatikusan lecsökkent száma. Az utódállamok ezt az eredményes politikát tovább szeretnék folytatni a teljes sikerig, azaz az utolsó magyar eltünéséig. Az utóbbi nyolc évben ehez a magyar balliberális kormányok is alaposan a kezükre játszottak! Amire számítani lehet az egy hosszú szélmalomharc az elszakított területeken élő tömbbmagyarság területi autonómiájáért. A kérdés az, hogy megéri-e? Hiszen a megboldogult Maros Magyar Autonóm Tartomány dicstelen vége azt bizonyítja, hogy a többségi állam alkalmas esetben egy tollvonással eltörölheti! 6) Ha a területi autonómiáért való politikai harc nem vezet eredményre, ami valószínűsíthető, akkor egy nemzeti magyar kormányak marad még egy békés lehetősége az, hogy hivatalosan kérje a trianon-párizsi békediktátumok felűlvizsgálatát legalább az alábbiak alapján: a) A két szerződés (1920, 1947) diktátum volta miatt; b) Mindkét diktátum jogtalanságainak alapján mely a magyar nemzetet igazságtalan, jogtalan és már kétszer elfogadhatatlan kollektív büntetéssel sújtotta, ami a magyar nemzet egyharmadát önkényesen idegen kultúrájú és ellenséges hatalmak uralma alá kényszerítette. Ez a 21-ik században elfogadhatatlan; c) A párizsi diktátum (1947) idegen ellenséges megszálló hatalom alatt történt aláírattatása; d) Ezeknek a magyar tömböknek különböző praktikákkal, folyamatosan történő megsemmisítésére irányuló ellenséges politikának tényekkel való dokumentálása alapján, ami miatt is mai uraik elvesztették a felettük való uralkodás jogát. e) A magyar megbékélésre irányuló külpolitika állandó kudarcának bemutatása alapján amely még az elszakított nemzetrészek területi autonómiájának az ígéretét sem tudta soha, sehol elérni; f) Az 1990 óta is folyó, többségében az Európai Unión belül folyamatosan elkövetett kulturális, gazdasági és politikai magyarüldözés olykor más eszközökkel, de töretlenül folytatott gyakorlata alapján, mely szerves része az 1920 óta folyó magyarellenes politikának. Ezek annyira eredményesek voltak az elmúlt 90 év alatt, hogy míg a magyarság aránya az elcsatolt területeken, 1920-ban 1:1 volt, ez mára már 4:1-re csökkent a magyarság kárára genocídium, elüldözés, diszkrimináció, megfélemlítés, ellehetetlenítés, beolvasztás és egyébb praktikák révén! g) Az 1938-ban és 1940-ben megkötött Bécsi Szerződéseknek az akkori nemzetközi elfogadottsága alapján, mely tűrhető nemzeti határokat állitott, s igazságos volt, mert magyar tömböket juttatott vissza a megcsonkított magyarsághoz – egyébként a felek nem írták volna alá. h) Annak alapján, hogy a trianoni békediktátum egyik alapoka megszünt, mivel Németország bekerítése mára okafogyottá vált. Éppen úgy a párizsi diktátumot létrehozó a Szovjet nyugati hatalmi törekvései és politikai ambíciói már régen összeomlottak a Szovjetunióval. Viszont ezeknek súlyos következményei Magyarország tekintetében még mindig érvényben vannak. Mára értelmetlenné vált az utódállamokat magyar népességgel, területekkel és javakkal erősíteni – ki ellen? i) Annak kimutatása, hogy ennek agyonhallgatása, szőnyeg alá söprése, a magyar nemzettel a lehetetlent, igazságtalant és abszurdot akarja újra elfogadtatni, azt, hogy nemzetrészei idegen uralmak alatt pusztuljanak, ami a 21-ik században teljességgel elfogadhatatlan úgy erkölcsi, történeti mint a nemzetközi konvenciók alapján; j) Az elkobzott, kisajátitott vagy nacionalizált magyar tulajdonu intézmények és ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy kártérítése; k) Kimutatása annak, hogy a két békediktátum és annak következményei mindig is és mai is megoldatlan probléma volt és maradt, ami politikai instabilitást okoz és mérgezi a közép-európai politikai életet. 7) Mindezek alapján egy új magyar külpolitika kiindulási pontja az 1941-es határok helyreállításak kívánatos volta kell, hogy legyen, ami nemzetközi szerződésekkel történt, és még Magyarországnak a II. világháborúba való lépése előtt. Ennek beindításának előfeltétele hármas: 1) Erős Magyarország felépítése, a magyarság öntudatra ébresztése és erre elkötelezett nemzeti kormány; 2) A világ nemzeteinek felvilágosítása; 3) A nemzetközi politikát irányító szervezetek dokumentumok révén való meggyőzése; 4) A feklülvizsgálatot eredményesen csakis a magyar kormány kezdeményezheti. Várható, hogy mindez elkerülhetetlenül vihart fog kavarni, hiszen semmi sem olyan drága, mint a tévedésből vagy igazságtalanúl vagy más kifosztása révén megszerzett javakhoz tíz körömmel való ragaszkodás. A Bécsi Szerződések ignorálása, csak azért, mert német és olasz szponzorálással történt – elfogadhatatlan. Ilyen alapon nem lehetett volna élenjáró német tudósokat alkalmazni a győztesek hadiiparában. Éppen így nem lehetett volna Szlovákia és Horvátország függetlenségét elismerni néhány éve – arra hivatkozva, hogy azokat először a hitleri Németország tette lehetővé. Egyetlen lehetséges kiindulás pont maradt: a hatalmi szóval eltörölt, ám akkor aláírt és nemzetközileg elismert Bécsi Szerződések. A mögöttünk levő évizedek a tabudöntögetések kora volt, s ebben mi magyarok igencsak elől jártunk. Öt szabadságharcot vívtunk öt évszázad alatt – egyedüli népként Európában a “Szent szövetségek” tabui ellen. 1956-ban a világ csodált minket amikor az örök tabunak hitt kétpólusú világrendszer egyikének estünk neki, s az megrendült. 1989-ben volt merszünk a tabuként tisztelt, éltveszélyesnek kikiáltott vasfüggönyt felszakítani, s a világ átalakult. Ám hátra van még a magyarság életét 90 éve megnyomorító de érinthetetlen tabunak nyilvánított Trianon diktátum rendezése a nemzetközi törvények és emberi jogok segítségével. A nagy kérdés az, hogy lesz-e egy olyan magyar kormány amely felvállalja a trianon-párizsi békediktátum nemzetközi felűlvizsgálatának kezdeményezését? Prof. Dr. Pungur József Kárpáti Harsona munkatársa | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | MAJOMKETRECI HATÁROZATOK ? Mi lesz, ha az állampolgárságunkra törnek? Szavazással jobb oldalt. A kettős állampolgárságról szóló magyar és szlovák parlamenti döntések nem csak a két ország belpolitikájában kavartak hullámokat, hanem más európai publicisták figyelmét is felkeltették. Egy valami biztos: ismét olyan határozatok születtek, amelyek megítélésénél a vélemények pártpolitikai nézőpontok alapján oszlanak meg. A magyar parlament döntését Magyarországon alapvetően a jobboldali és népnemzeti szárny üdvözli, a szocialista és liberális körök, bár a törvényt magát megszavazták, már kevésbé. Szlovákia az elutasítás kérdésben sokkal egységesebb, a külföld pedig inkább csodálkozik. A kettős állampolgárság magyarországi és külföldi ellenzői a prioritásokban látják a problémát. Szerintük előbb a munkanélküliséget és az államadósságot kellene csökkenteni, az adórendszert megreformálni, a gazdasági növekedést elindítani. Az valóban igaz, hogy Magyarország akkor tud segíteni a határon túli magyaroknak, ha gazdaságilag is erős. Azt is látni kell viszont, még ha a kormány ezekbe azonnal bele is fogna, az intézkedések eredménye csak néhány év múlva látszana meg. Tulajdonképpen az sem lenne jó, ha ezeket a döntéseket kutyafuttában hoznák meg, mivel az előző években a magyar gazdaságpolitikára éppen a kapkodás, a húzd meg, ereszd meg módszer volt a jellemző. A kettős állampolgárság ügye már régóta húzódó, egy törvénnyel azonnal megoldható probléma volt. Korábban a népszavazás ellenzői többek között azt hánytorgatták fel - jogosan, hogy Magyarországon ehhez egy sok százmilliós bulit szerveztek meg, míg a környező országok egy parlamenti üléssel mindezt gyorsan és olcsón megoldották. Úgy, mint ahogy ezt most Magyarország tette. Akik tehát a gazdasági témákat helyeznék előtérbe, sokkal inkább a kettős állampolgárság elleni indokaikat rejtik el. Tipikus vád még, leginkább a külföld részéről, hogy a magyar politika nemzeti húrokat penget. Hasonló törvények viszont szerte Nyugat-Európában vannak, és az Unió véleményformálói négy évig megtűrték a Szlovák Nemzeti Pártot az ország vezetésében vagy hallgattak a Beneš-dekrétumok megerősítésekor. A szlovák ellentörvényre sincs egyelőre reakció. A kettős állampolgárság szlovákiai magyar ellenzői a tárgyalásokat hiányolják. Elismerik, hogy a Fico-Slota-Mečiar trió alatt történt Malina Hedvig megalázása, a nyelvtörvény szigorítása, a földrajzi nevek használatának szűkítése, a labdarúgó szurkolók rendőri bántalmazása Dunaszerdahelyen, Sólyom László kitiltása, Slota gyalázkodásai és még sorolhatnánk, de azért tárgyalni kell. Úgy, mint a Komáromban és Szécsényben. Gyakorlatilag biztos, hogy a szlovák fél nem fogadna el semmit, és még az se tartaná be, de azért csak tárgyaljunk, mert így európai. Állampolgársági és diplomáciai szempontból először úgy tűnt, hogy Magyarország defenzívába szorul, és a szlovákiai magyarságot túszként fogják kezelni. Egy-két nap múlva viszont változott a felállás. Ha a magyarságot valami kár érheti a szlovák-magyar kettős állampolgárság miatt, az legfeljebb 2011-ben történhet meg, de a szlovák ellenlépés miatt a cseh-szlovák kettős állampolgárokat már 2010. július 17-e után szankcionálhatják. A probléma magyar-szlovák relációból gyorsan átterelődött szlovák-cseh relációba. A szlovák ellentörvény akaratlanul éppen cseh, de akár kanadai, amerikai stb. ellenessé vált, és került defenzívába a szlovák diplomácia. Ha arra hivatkozik, hogy a cseh kapcsolatok különlegesek, mert hosszan tartóak voltak, a világháború alatti jogfolytonosságot is beleszámítva 1918-tól 1992-ig tartottak, ellentmondásba kerül, hiszen a szlovák-magyar államjogi együttélés 1021-től 1918-ig volt érvényben. Mindkét alkalommal a szlovák fél hagyta el a közös államot. Ha pedig a cseh viszonylatban valamilyen engedményt adnak, nyilvánvalóvá válik a szlovák törvénykezés diszkriminatív jellege. Végül az már most benne van a szlovák ellentörvényben, hogy nem visszamenőleges hatályú, ami egyértelművé teszi, hogy a magyar jogszabály ellen született. A dolog jelenlegi állása szerint a kettős állampolgárságról hozott budapesti döntés magyar diplomáciai siker. Kizárólag csak Szlovákia tiltakozott és az ostor sem a felvidéki magyarságon csattan, hanem a csehországi szlovákokon vagy a szlovákiai kanadaiakon. Mindez természetesen még nem azt jelenti, hogy lefutott ügyről lenne szó. Magyarország részéről kiváló lépés lenne, ha törvénybe iktatná, hogy a szlovák állampolgársággal is rendelkező magyarországi szlovákok nem fogják elveszíteni magyar állampolgárságukat. Körkép - blog, Kárpáti Harsona Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| rózsa |
| ||
![]() Regisztrált tag #54 Regisztrált: sze aug 26 2009, 10:52Üzenetek: 482 | elsőnek értesültem a magyarságtudományi füzetek indulásáról, de az isten szerelmére mondja már meg valaki hol a fenébe lehet őket kapni! rózsa | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | A Magyarok Házában Rózsa. Meg valahol az előző oldalon újabb lehetőséget adtak. Ide másolom Neked. A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft. Postai úton házhoz küldve: 500 Ft. 8 füzet megrendelése esetén, házhoz küldve: 2400 Ft (azaz 300 Ft/pld.) Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285 Külföldön az ár ugyanennyi, kiegészítve a postaköltségekkel, az adott ország devizájának napi árfolyamán. Külföldi átutalás esetén: Magyarok Világszövetsége 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. bankszámlája: IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285 MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest, Váci u. 38. SWIFT Kód:MKKBHUHB Megrendeléseket az mtf.szervez©gmail.comcímen fogadnak. Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címűket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Bősz Rudolf (+36-70-559-116), terjesztési felelős. | ||
| Vissza az elejére | | ||
| rózsa |
| ||
![]() Regisztrált tag #54 Regisztrált: sze aug 26 2009, 10:52Üzenetek: 482 | Köszönöm szivem, nagy segitség volt ez nekem rózsa | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Kéri Edit: Miért vonult ki a Fidesz 20 éve a Parlamentből? 1990. június 4-én szinte egész nap a TV előtt ültem. Reggel egy kisgazda képviselő bejelentette, hogy a házbizottság elfogadta javaslatát, hogy délután, amikor 70 éve aláírták az igazságtalan trianoni békediktátumot – egyperces néma felállással emlékezzen meg az Országgyűlés népünk és országunk eme tragédiájáról. Aztán láttam a néma felállást és a Fidesz kivonulását – amin megdöbbentem. Nyolc év múlva, 1998. április 1-jén Orosházán voltam, amikor a helybéli MDF-es ügyvéd és országgyűlési képviselőjelölt kampányába bekapcsolódott délután a Művelődési Házban a helyi születésű Bubik István színművész és Orbán Viktor is. Elmentem az eseményre. A másfél órás előadások, beszédek után hozzá lehetett szólni. Kérdésem így szólt Orbán Viktorhoz: „Nyolc évvel ezelőtt láttam a TV-ben Szabad György házelnök bejelentése után az egyperces néma felállást. Az MSZP-sek, Horn Gyula is – haptákban álltak. Ön hosszú hajjal, csíkos pulóverben, röhögve állt fel és csettintett jobbkeze három ujjával: „Fidesz!” – és nevetgélve kivonultak. Miért csinálták? Minden jóérzésű magyar embert megdöbbentettek vele!” Orbán Viktor így válaszolt: „Délelőtt a szünetben odajött hozzánk, fideszesekhez a folyosón Szabad Gyuri bácsi, és azt mondta, hogy a TV fogja közvetíteni a néma felállást, és attól fél, hogy ebből botrány lesz a szomszédos országokban, mert ez bántja az érzékenységüket. Ezért gondoltam úgy, hogy mi, fideszesek kivonulunk. Akkoriban valóban hosszú volt a hajam és sokszor voltam pulóverben. De az asszonyság nem pontosan tudja: nem mindenki vonult ki. Öten bent maradtak és felálltak. Mai fejjel már nem tenném ezt!” Ezt körülbelül 300 ember hallotta akkor Orosházán – de a sajtóban senki sem magyarázta el soha. Kövér László is kitért a részletezés elől a minap, Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában: „Én már nem is emlékszem, hogy volt az egész.” Én egyetlen nevet tudtam meg az ötből: Németh Zsoltét. Tőle el is vártam – hisz édesapja már 1989-ben menekült-szigetet teremtett Rákospalotán a templomában az erdélyiek számára. Akkor tagja volt a Fidesznek Hegedűs B. András fia, Ungár Klára és Fodor Gábor is! És az EU-liberális szárny is erősen számon tartotta őket – érzelmileg odatartoztak. Úgy gondolom, írásban is rögzíteni kellett a Fidesz-kivonulás hiteles történetét. Kéri Edit Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Az Európai Parlament falai megremegtek a magyar igazságtól! A trianoni békediktátum 90. évfordulóján a Nemzeti Érzelmű Motorosok közel harmincfős motoros küldöttsége június 3-án átadta a magyarság számára igazságot követelő petíciót Brüsszelben az Európai Parlament (EP) épületénél négy EP képviselőnek, köztük Morvai Krisztinának. Az eseményen részt vett még az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága képviseletében annak elnöke, Pierre Gillet, és tanácsadója, Dr. B. Nagy Ottó. A közel két órás rendezvény rendkívül nagy érdeklődést váltott ki, tucatszám álltak meg az emberek és kaptak a petíció háromnyelvű példányából illetve tájékoztató anyagokat a trianoni békediktátumról és annak máig ható gyalázatos következményeiről. Még olyan román újságírónő is akadt, akit megérintett az esemény és megígérte, hogy tisztességes tájékoztatást ad az elhangzottakról. A petíció átadását követően Gaudi-Nagy Tamás Jeszenszky István motorján egy tiszteletkört rótt le a Luxemburg téren, kezében nemzeti lobogónkkal és Brassó vármegye zászlajával. Ezt követően közös fényképek készültek a magyar képviselőkkel és hangosan zúgott az Európai Parlament épülete előtti téren az "Adjon az Isten szebb jövőt!" Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| rózsa |
| ||
![]() Regisztrált tag #54 Regisztrált: sze aug 26 2009, 10:52Üzenetek: 482 | Ez szép volt rózsa | ||
| Vissza az elejére | | ||
| Tejut |
| ||
| Regisztrált tag #419 Regisztrált: v szept 13 2009, 07:06Üzenetek: 382 | Szaporodnak a jó hirek is végre. | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Közel kétezren a Nagy Trianon palota előtt a diktátum 90. évfordulóján 2010. június 4-én, a francia rendőrség nagyvonalú és rokonszenvező felvezetésével vonultak a magyar tüntetők a versailles-i kastélykertbe, a Magyarok Világszövetsége által a trianoni békeparancs 90. évfordulóján szervezett összmagyar megmozdulásra. Közel kétezer magyar érkezett a megcsonkított Magyarországról, és a világ minden sarkából, még a távoli Ausztráliából is, nemzeti színű, Árpád-házi, székely nemzeti lobogókkal. Az előzetes riogatásokra rácáfolva, a magyar tüntetők fegyelmezetten, méltósággal és kellő eltökéltséggel emlékeztek meg, kivívva a francia rendőrség és a hatóságok elismerését. A Nagy Trianon palota falai beleremegtek az ismétlődően felzúgó Vesszen Trianon! kiáltásokba. Délután mintegy négyszázan mondtak imát Magyarországért a Saint Louis székesegyház előtti téren. A magyar tüntetők megfogadták, hogy addig, amíg az oka fogyottá nem válik, évente találkoznak Trianonban június 4-én, hogy tiltakozzanak. A 90. évforduló alkalmából szervezett összmagyar megmozdulás iránt tanúsított odafigyelésével a francia állam elismerte azt a történelmi felelősséget, amely Trianon-ért terheli – mondta újságírói kérdésre válaszolva a csíki székely népviseletben megjelenő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Versailles városa és a francia állam fejet hajtott a megemlékező magyarok előtt. Meghaladottá vált Juhász Gyula Trianon-intelme – „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá” – vallotta egymástól függetlenül a Nagy Trianon palota előtti téren mondott beszédében dr. Léh Tibor az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiójának alelnöke és Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetségének elnöke különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy Trianon 90. évfordulóján egyaránt megemlékezik a magyar nemzeti tragédiáról Budapesten az Országgyűlés és Trianonban a Magyarok Világszövetsége. Miután az Országgyűlés által elfogadott törvény mindörökre emléket állít a trianoni ország- és nemzetcsonkításnak Trianonról ezután beszélni, kötelező – mondta az elnök. Trianon 90. évfordulóján az MVSZ elnöke a békeparancsot Magyarországra kényszerítő tárgyalások helyszínén felolvasta az első két oldalát az Igazságot Európának! című petíciónak, amelyet az egyetemes magyar népet képviselő Magyarok Világkongresszusának kezdeményezésére fogadott el egy évvel korábban a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése, és amely a trianoni (1920. június 4.) valamint a párizsi (1947. február 10.) békeparancsok fölülvizsgálatát kéri, majd átadta a félszáz oldalas dokumentum magyar és angol nyelvű szövegét a versailles-i kastélyelnökség számára. A Magyarok Világszövetsége által életre hívott Duna Televízió nem vállalta a versailles-i tüntetés közvetítését. Így az érdeklődő magyarok az MVSZ honlapján nyújtott közvetítésből értesülhettek róla. Köszönet illeti ezért a Bálint Béla iskolaigazgató vezette sárospataki 8KOR SZÍNHÁZ együttesét, amely nem csak az alkalomhoz illő hangulatú és színvonalú zenés, irodalmi összeállítással szerzett a világ magyarjainak maradandó élményt, de maga biztosította a rendezvény hangosítását és közvetítését is. Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vezetője elmondta, hogy előző napon Brüsszelben, az Európai Parlament épületének átriumában több EP képviselőnek, közöttük dr. Morvai Krisztinának, átadták saját petíciójukat, amelyben Igazságot! követelnek Magyarország számára. A tüntetők nagy tapssal fogadták a bejelentést, miként a trianoni megmozduláson megjelenő európai parlamenti képviselő asszonyt is. A magyar nép nevében Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke mondott tömör, magvas, gyújtó erejű beszédet. Jelen volt, és nagy elégtétellel nyugtázta az emelkedett lelkületű megmozdulást Sujánszki Jenő, a magyar szabadságharcosok párizsi vezetője, aki korábban azt a szélsőségesként való megbélyegzéstől féltette és óvta. Nagy taps fogadta dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlés képviselő, az MVSZ Elnökségének korábbi tagjának felszólalását, aki meghatottan beszélt erdélyi gyökereiről, és határozott parlamenti magyarság-politikát ígért. Bernard le Calloc’h professzor és Henry Bogdan francia történész levélben köszöntötte az összmagyar megmozdulást, amelyből egyértelművé vált, hogy Trianon egész Európa ügye, hogy nem csak a magyaroknak fáj Trianon! Üzenetüknek teljes szövegét sajtószolgálatunk közzé teszi. Bár egy István Anna (?!) nevű szlovák által vezetett békéscsabai szlovák csoport megpróbálta megzavarni a trianoni összmagyar megmozdulást, bár a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos félretájékoztatásra mindig kapható Magyar Hírlap nemzetközi botrányt jósolt, nem lett botrány, és elhárult a provokáció. A francia rendőrség ezúttal nevéhez méltóan a rend és az igazság őre volt. A Himnusz és a Székely Himnusz éneklésével kezdődő, és a Szózattal záródó rendezvényt Hadady László párizsi oboaművész és Erdő Zoltán tárogatóművész muzsikája tette még emelkedettebbé. A közösség ereje, igazságunk elpusztíthatatlansága sugárzott a rendezvényből, és ez hangolta a gyász, a fájdalom megemlékezését hittel, bizakodással, élettel telivé. Versailles városa fejet hajtott a megemlékező magyarok előtt. Járókelők integettek az elvonuló kocsisornak, motoros rendőrök fényképezkedtek ostorpattogtató csikósokkal és fogadták el mosollyal arcukon az ajándékba kapott Árpád-házi zászlókat. A város több elöljárója együtt imádkozott a magyarokkal a Saint Louis székesegyház előtt a délutáni fohász során. Nem csak Versailles, de maga a francia állam is elismerte történelmi felelősségét Trianon miatt – olvassuk ki a hatóságok és a sajtó viszonyulásából, mely egy héttel korábban még fasizmust emlegetett, a rendezvény után pedig elismeréssel tudósított arról. MVSZ Sajtószolgálat | ||
| Vissza az elejére | | ||
| YAVANNA |
| ||
| Regisztrált tag #968 Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08Üzenetek: 298 | Holnap nyílik Szegedi Csanád marosvásárhelyi irodája - a HVIM köszönti Ahogyan korábban ígérte, képviseletet létesít Székelyföldön Szegedi Csanád. Az iroda Marosvásárhelyen nyílik meg, június 8-án, s másnap a helyi magyarság már személyesen fordulhat problémáival és észrevételeivel a Jobbik EP-képviselőjéhez. Link | ||
| Vissza az elejére | | ||
| Kata |
| ||
| Regisztrált tag #9 Regisztrált: p júl 24 2009, 05:55Üzenetek: 531 | “Apponyi Alberték lehetetlen feladatot vállaltak” Link „A háború olyan komoly dolog, hogy azt nem lehet a katonákra bízni! A népek közti barátság olyan fontos, hogy azt nem lehet a diplomatákra bízni! A népek történelmének megismerése olyan fontos dolog, hogy azt nem lehet a szaktudósokra bízni!” | ||
| Vissza az elejére | | ||
| hcsaba |
| ||
| hcsaba Regisztrált tag #31 Regisztrált: sze aug 26 2009, 07:41Üzenetek: 154 | Kedves Kata! Trianoni szerződés megszületése A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres “védőbeszédét,,. Ezután átvették a szerződést tartalmazó dokumentumot, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – aláírták. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (például a Csallóköz, Székelyföld, az egykori Partium és Bácska egyes részei), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta, ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. Nem ragaszkodott a wilsoni elveknek megfelelő helyi népszavazások kiírásához sem. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe. Magyar Eletrajzi Lexikon Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, 1864. márc. 23. – Bp., 1946. jún. 4.): politikus, ügyvéd, miniszterelnök. Jogi doktori oklevelet szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett és irodát nyitott Bp.-en. 1901-ben néppárti programmal lett képviselő. 1920-ban az első ngy. alelnöke, majd Horthy kormányzóvá választása után 1920. márc. 15-től 1920. júl. 19-ig miniszterelnök, ápr. 19-ig ideiglenesen ő töltötte be a belügyi és külügyi tárcát is. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egyik vezetője. 1921 tavaszán, az első királypuccs után belépett a Kisgazdapártba. 1922 után visszavonult a politikai tevékenységtől. 1922-től a 4 tagú Orsz. Pénzügyi Tanács tagja, 1932-től a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa. Budapest, HEVES | ||
| Vissza az elejére | | ||
| hcsaba |
| ||
| hcsaba Regisztrált tag #31 Regisztrált: sze aug 26 2009, 07:41Üzenetek: 154 | és ifj.Tompo Lászlótól,a hunhíren volt:(részlet.) "November 15-én kötötték meg a sorsunkat megpecsételő belgrádi katonai egyezményt, amelynek Károlyiék által oly gondosan elhallgatott szövege a páduai fegyverszüneti szerződés határozataival összehasonlítva, kellőképpen feltárja és dokumentálja Károlyinak és elvetemült társainak égbekiáltó bűntényét, amelyet nemzetünkkel szemben elkövettek. Az akkor számottevő tényezők előtt állandóan hangsúlyoztam – folytatja Nyékhegyi tábornok – a Páduai fegyverszünetnek egyedüli jogos voltát, szemben a belgrádi katonai egyezménnyel, amelyet minden igyekezetemmel meg akartam ingatni. Ezek folytán tehát magához kéretett Diener Dénes, a külügyek akkori bitorlója s a reá és kormányára oly kellemetlen irataim egy részét tőlem kölcsönkérte. Az iratokat azonban sokszoros utánjárásom dacára sem tudtam tőle visszakapni. Minthogy azonban ezen ellopott iratok másolatát sikerült megszereznem, így módomban áll a páduai fegyverszünetet hiteles okmányok alapján a legrészletesebben meg ismertetni. Ezekből a közvélemény megtudhatja, milyen másként alakult volna ki minden, ha a békét ezen alapon, nem pedig a nemzetűnk vesztét okozó belgrádi katonai egyezmény alapján kötöttük volna meg." érdemes az egészet elolvasni alapos munka-de nem akarom bemásolni mert nagyon hosszú Budapest, HEVES | ||
| Vissza az elejére | | ||
| Tejut |
| ||
| Regisztrált tag #419 Regisztrált: v szept 13 2009, 07:06Üzenetek: 382 | Besegít Ficoék meséinek terjesztésébe a Duna TV 2010-06-08 Egyéb » A parlamenti választások előtt 5 nappal a pozsonyi vár udvarán leleplezték Szvatopluk, a szlovákok első királyának lovas szobrát — ezzel a mondattal kezdte a Duna Televízió híradója június 7-én este azt a tudósítást, amely a szomszédos ország nemzeti-szocialista kormányfője által kezdeményezett szoborállítás avató ünnepségéről készült. A felkonferálás szövege szerint „a pozsonyi szoboravatás [...] kisajátítja, az ószlovákok első királyának titulálja Szvatoplukot.” Arra egyáltalán nem utalt a híradó, hogy a jelenlegi szlovákoknak semmi közük sincs a egykori morva uralkodóhoz, valamint annak pünkösdi királyságához, abban az időben a szlovák nemzet még nem létezett. Bevágja viszont Robert Fico miniszterelnök azon hazug mondatát, amely szerint a szobor „bizonyítja, hogy 15 évszázada folyamatosan itt él a népünk. A szlovákok életerejéről tanúskodik, hogy hosszú évszázadokon keresztül megmaradtak, saját állam védelme nélkül is.” A szoborállítás bírálata kapcsán a Duna TV csak azokat a tiltakozókat szólaltatta meg, akik mindössze amiatt méltatlankodtak, hogy a „szakma teljes kizárásával döntöttek a szoborról”, illetve „a szobrász a szocializmus korának egyik legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott művésze, Ján Kulich” volt. Robert Fico történelmi ismeretei egyébként folyamatosan „tökéletesednek”, mert míg régebben Matúš Čák Trenčianskyt (gyengébbek kedvéért: Csák Mátét) tartotta első királyuknak, a mostani ünnepségen hangsúlyozta: Szvatopluk az államalkotói hagyomány alappillére, és sokkal hamarabb élt, mint Szent István és Szent Vencel, a magyarok, illetve csehek patrónusai. Szabó Gábor forrás: tortenelemportal.hu | ||
| Vissza az elejére | | ||
| freeling |
| ||
![]() Regisztrált tag #35 Regisztrált: sze aug 26 2009, 08:18Üzenetek: 310 | Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Minimum erőterében - az MVSZ állásfoglalása Tusnádfürdőn mondott beszédében Orbán Viktor a nyugati típusú kapitalizmus válságáról beszélt. Ám, a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is – mondta a miniszterelnök. A Magyarok Világszövetsége üdvözli, hogy Magyarország miniszterelnöke ezzel a kijelentésével azonosul azzal az alapelvvel, amelyet az MVSZ a választások előtt, a Fordulat – avagy Az erkölcs mindenek fölött című dokumentumában ajánlott a magyar pártoknak. A Magyarok Világszövetsége idén 2010. március 15-én hozta nyilvánosságra azokat a tíz paragrafusba foglalt politikai alaptételeket, gyűjtőnevükön Magyar Nemzeti Minimum, amelyek felvállalása – nézete szerint – minden magyar párttól elvárható. Alább idézzük a Fordulat - avagy Az erkölcs mindenek fölött c. dokumentum nyitó paragrafusát. Teljes erkölcsi megújulást Elég volt húsz év tévelygéséből! Ki kell mondanunk az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság végét. A húsz évvel ezelőtt kikiáltott demokratikus jogállam tartalmától kiürültnek, és megszűntnek tekinthető: - hiszen húsz év alatt a közel négyszáz parlamenti képviselő közül egy sem kérdezte meg: kinek, meddig és miért kell fizetni az immár évi 1.500 milliárd forintot kitevő kamatot, miközben az államadósság nem csökken, hanem folyamatosan nő! - hiszen kormánya alkotmánysértések, törvénysértések és hazugságok áradatával tévesztette meg 2004. december 5-e előtt a magyar nemzet határok fölött átnyúló, békés egységesülését kimondani hivatott népszavazásra készülő magyar polgárokat! - hiszen büntetlenül hagyta a 2006. szeptember 17-én kiszivárogtatott, balatonöszödi országkáromlást! - hiszen a dicsőséges, 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten rendőrruhába bújtatott, dühöngő martalócok tüzet nyithattak békés emlékezőkre, és az utca porába taposhatták a magyar nemzeti lobogót! - hiszen a budapesti parlament 2007. december 17-én több mint négyötödös többséggel, olvasatlanul szavazta meg a Magyar Köztársaság szuverenitását gyakorlatilag felszámoló lisszaboni szerződést! - hiszen életellenessé vált: a legfőbb bírói testület, az Alkotmánybíróság olyan törvény elfogadását kényszerítette ki, amely lehetővé tette a 18. életévüket betöltő ifjaknak, hogy egész életükre kihatóan, művi úton meddővé tétessék magukat! - hiszen ugyancsak az Alkotmánybíróság, a legsúlyosabb törvénysértést is vállalta, amikor immár három éve tevőlegesen akadályozza a népfelség érvényesülését: három éve késlelteti a második népszavazás kiírását a külhoni magyarok magyar állampolgárságának ügyében! - hiszen az Alkotmánybíróság megalakulása óta alkotmányt sértő módon működik és a 21 év alatt meghozott összes határozata de jure semmis. A magyar társadalom erkölcsi megújulása nem anyagi létünk függvénye. A szentek, szabadítók, élenjárók, mint példaképek minden felnövő nemzedék számára a jövőbe vetett hit táplálói, a remény éltetői. Ők alakítják az új nemzedék lelki arculatát. Példaképekre, erkölcsi példamutatásra mindenkor, de erkölcsi megújulásunkhoz jelen időnkben különösen nagy szükségünk van. Ennek érdekében: 1. Támogassa és szorgalmazza Petőfi Sándor halála körülményeinek teljes feltárását, a magyar nemzetre erőltetett történelmi hamisítás megszüntetését. 2. A politikusbűnözés és korrupció felszámolásával állítsa helyre a választott népképviselők iránti bizalmat. MVSZ Sajtószolgálat (Kuruc.info) Nem az a szégyen, ha elesel. Hanem az, ha nem akarsz felállni! | ||
| Vissza az elejére | | ||
| Oldal: << | |






