Oldal:   <<      
Moderátorok: White Falcon, freeling, rózsa, nortol, Cabernetke
Szerző Üzenet
White Falcon
p jún 25 2010, 05:29
Feher Solyom


Regisztrált tag #1
Regisztrált: v jún 28 2009, 08:21
Üzenetek: 972
Hmm, neha beveszi, neha nem ( hogy vegye be! )



Vissza az elejére
spartakusz
p jún 25 2010, 05:36
spartakusz

Regisztrált tag #6
Regisztrált: cs júl 23 2009, 10:30
Üzenetek: 358
Sziasztok!

Az a jó - hogy beszéltek és írtok róla...

...nem írom le az összeset - csak kis részleteket:

"Századunk titokzatos embere" helyett úgy helyes a múlt század
XX. század.... titokzatos embere Pio atya életrajza

"... nyolcan voltak testvérek

Pio atya 1887. május 27-én született a dél-olaszországi Pietrelcinában. következő napon megkeresztelték és a Ferenc nevet adták neki... majd innen folytatom.... közbe jött valami

spartakusz
Vissza az elejére
spartakusz
p jún 25 2010, 07:22
spartakusz

Regisztrált tag #6
Regisztrált: cs júl 23 2009, 10:30
Üzenetek: 358
Sziasztok!

Hol is hagytam abba? Holnap mennem kell temetésre bátyám felesége hirtelen meghalt - előtte nap még szedte a borsót -

Persze Pio atyánál - nem folytatom - mert ha beírod a gugliba Pio atya - tudsz róla olvasni - sokat inkább olyat írok ami fontos:

BORKA megfog gyógyulni...


Ma olyat szabad írni amit bizonyítani is tudunk - én mindig olyat írok:

például egy történet amit vissza lehet igazolni:

Pio atya távolba látása megtréfálhatja az embereket

XV. Benedek pápa mondta egyszer egy püspöknek, aki őt ettől a "csalótól" óvta: "Fiam, Ön kétségtelenül rosszul van értesülve. Azt tanácsolom, menjen minél előbb a helyszínre és saját szemével győződjék meg, miről van szó."
A pápa kívánsága parancs.

Pár nappal később a püspök vonatra ült Foggia felé /Foggiától 40 km-re van San Giovanni Rotondo/ anélkül, hogy bárkit is értesített volna. Amikor megérkezett, már két kapucinus várta, s nagy tisztelettel köszöntötték: "Dicsértessék a Jézus Krisztus! Pio atya küld bennünket, hogy Excellenciádat San Giovanni Rotondóba kísérjük."

"De Pio atya nem tudhat az érkezésemről" - felelte a püspök zavartan. - "Valahonnan mégis értesülnie kellett - válaszolta az egyik kapucinus finom mosollyal -, azt mondta, a pápa küldi önt." Egy pillanat csend. Aztán a püspök a jegyváltóhoz ment.- "Mikor megy a legközelebbi vonat Rómába?"

Utána az atyákhoz fordult, és magyarázatképpen ezt mondta: "Éppen eszembe jutott valami fontos dolog. Azonnal vissza kell mennem Rómába" - és elbúcsúzótt.

Elérte útjának célját, "saját szemével látott". Különben - fűzte hozzá mosolyogva - jobbnak láttam, ha nem teszem ki magamat újabb meglepetéseknek. Ilyen hírszolgálat mellett Pio atyának azt is tudnia kellett, mit mondtam a pápának."

gondolkodj el ezen a történeten -


más illetve tovább:





"Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

Ezeket a szavakat mondta a híres Pio atya. De ki is volt ő valójában? Valóban hihetünk a szavainak?

Pio atya az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és halt meg (1887-1968). Neve immár fogalommá vált a katolikus hívők többsége számára, története a 20. század misztikájának önálló fejezete. A karizmatikus pap számos szenvedése után a fizikai parajelenségek legritkább és fizikailag legérthetetlenebb jelenségét, a levitációt is megélte. Híres lett arról is, hogy a gyóntatószékben nála nem kell gyónni. Tisztánlátásával (vagy medialitásával) tudta ugyanis, hogy milyen problémái vannak a gyónóknak. Fotósok hiába próbálkoztak azzal, hogy szemben vele, háta mögött, vagy rejtekhelyről pillanatfelvételt készítsenek róla, a filmek exponálatlanok maradtak.

A sápadt és beesett arcú novícius napokig megvolt táplálék nélkül. Elegendő volt számára a szentáldozás. Ha a szent engedelmesség nevében evésre szólítják fel, kiadja magából az ételt. Venafróban 21 napig csupán az Eucharisztiából táplálkozik.
Egy alkalommal a novíciusmester nem engedte a szentáldozáshoz. Ebbe majdnem belehalt. Az eltiltást nem ismételték meg többé.

Egy év leteltével Padre Pió apja, látván fia sápadtságát és szemei alatt keletkezett sötét karikákat, haza akarta vinni, de ezt a vezető atya kereken elutasította. Kis idő múlva a novícius egészsége, amelyet a közösségi szabályok már kevésbé veszélyeztettek, annyira helyreállt, hogy szülei megnyugodtak.

Egy szép napon a vezető atya így szólt Padre Pió anyjához: Donna Giuseppa, a fia nagyon jámbor, nem találunk benne hibát!
Az egyetlen kényes pontot, a váratlan lázrohamokkal járó, bizonytalan egészsége jelentette. Ilyenkor a kolostor lázmérői rendszerint szétpattantak. A betegápoló atyának akkor az a jó gondolata támadt, hogy fürdőhőmérőket használjon a lázmérésnél. De mekkora volt a megdöbbenése, mikor egy nap a higanyszál 48 fokra szökött fel!

Voltak lázrohamai és éjszakai csatái. Padre Pióval szomszédos szobában lakni bizony nem volt könnyű. Először azt hitték, hogy ő maga idézi elő a pokoli zsivajt. Pio egyik éjjel zajt hallott. Kihajolt az ablakon, hogy megnézze, mi is történt. Egy óriási fekete kutyát pillantott meg a szomszéd ablak párkányán, amely "olyan véres" szemeket meresztett rá, hogy a szegény testvér üvölteni kezdett és csaknem elájult rémültében.
A szörny átugrott a szomszéd tetőre és eltűnt. A dolognak híre ment, mert Pio a naivságában az egész környéken kérdezősködött a félelmetes kutya felől.

Pio lelki atyja ezekből az éjszakai viadalokból vonta le az egyszerű következtetést, hogy a fiatal novícius nagy dolgokra lett kiválasztva. Pio őrangyala és egyéb angyalok továbbra is kiemelkedően nagy szerepet játszottak életében.

Olykor, amikor cellájába visszatért, fenekestől felforgatva találta azt. A könyvek a földön, a tintatartó széttörve, az ágyon rendetlenség. Mindenfelől utálatos szörnyek tűntek fel előtte, mihelyt megpróbált valamit pihenni. Reggelenként gyakran láttak rajta sebeket és kék foltokat szemei körül.

Egészségi állapota miatt felettesei szerzetesi fogadalmának letétele után hazaküldték szülőföldjére, hogy ott erőre kapjon.
Rendkívüli esetei miatt a fiatal novícius gyakran változtatta tartózkodási helyét, így elkerült Piannisiba, Morcone Venafroba, Serra Capriolába, Monte Fuscoba. A beneventoi dómban szentelték pappá, 1910 május 10-én. Életének álma így megvalósult.

Előfordult, hogy addig imádkozott, míg a többiek elfeledkeztek róla, és rázárták a templomot, de ez sem zavarta. Volt, hogy a sekrestyés fejét vesztve rohant az espereshez: "Jöjjön gyorsan, Padre Pió meghalt". Az esperes a kőpadlóra rogyva találta, mozdulatlanul, önkívületben. Miután a szent engedelmesség nevében a figyelmeztetést megkapta, fölegyenesedett és kinyitotta szemeit. Az esperes így jobbnak látta, ha odaadja neki a templomkulcsot. Ettől kezdve Padre Pio igyekezett észrevétlenül a templomban maradni.

Más alkalommal Don Salvatore, Pio atya felettese felnyitván egy Pio atyával kapcsolatos levelet, a szöveg helyén egy nagy tölcsér alakú tintafoltot talált. Ekkor szent haragtól elragadva az esperes felkapta a szenteltvíz-hintőt és alaposan meghintette vele a foltos papírt. A folt azonnal eltűnt.

Amikor ilyen esetei kitudódtak, Padre Pio mindent megtett, hogy kikerülje a kíváncsiskodókat. Mint Szent Ferenc, ő is szüleinek farmja mögött, saját kezűleg épített egy remetelak-félét, ahol a nyári napok mély csendjében csak Isten dolgaival törődött. Anyja csak az étkezésekhez hívta, amelyeket gyorsan elintézett.
1915 szeptember 20.-án Donna Giuseppina átvágott a szőlőskerten és kiáltozni kezdett Pio után. Fia kijött a kunyhóból és közben hevesen lóbálta kezeit, mintha megégette volna azokat. A jókedvű Giuseppina nevetni kezdett:
- Mi van veled Pio? Azt hinné az ember, hogy gitározol!
- Semmi baj, kis szúró fájdalmak, nincs jelentőségük.
Pio atya akkor kapta meg a még láthatatlan stigmákat... A fájdalom később olyan mértékű volt, hogy az esperes jónak látta, hogy felmentse őt a misemondás alól. Padre Pio azonban a világ minden kincséért sem hagyta volna el a misézést.

Pio atyát igen sokan szerették és tisztelték, hiszen mindenkivel csak jót tett, mégis voltak ellenségei és rosszakarói is, bár soha senkinek sem ártott. Ne csodálkozzunk rajta, hiszen Jézus Krisztusnak is voltak ellenségei; gyűlölték és keresztre feszítették, noha életének minden megnyilatkozása a jóság és a szeretet volt.

Három istengyűlölő az atya meggyilkolására készült. El is utaztak hozzá. Az egyik már Pio atya tekintetétől megtért. A másikat az atya lenyűgöző egyénisége térdre kényszeríttette. Az atya bizonyára imádkozott vagy szenvedett is értük. A harmadik azonban gúnyolta a másik kettőt, hogy nem férfiak, hanem gyávák, mint a nyúl. Pisztollyal a zsebében Pio atyához ment és alkalmas pillanatra várt. Közben hallotta és látta, hogyan panaszolják neki az emberek fájdalmaikat. Közöttük volt egy anya is, aki születésétől fogva vak és süketnéma leánykáját tartotta. Amikor az atya megjelent, minden oldalról körülvették és előadták neki kéréseiket. Az anya hirtelen szívet tépő sírásra fakadt: „Atyám, könyörögj a jó Istenhez az én szegény süketnéma és vak gyermekem gyógyulásáért!” Pio atya megsimogatta a gyereket, mert nagyon szerette a kicsinyeket, és megkérdezte: „Mi a neved?” A gyermeknek szeme kinyílt a világosságra, füle megnyílt a hangra, nyelve a beszédre és hangosan mondta, amit soha életében nem tudott: „Mária névre kereszteltek:” A körülállók közül sokan könnyes szemmel estek térdre, közöttük a pisztolyos ember is. „Köszönjétek meg Jézusnak az Oltáriszentségben, vagy égi édesanyjának” – szólt szerényen Pio atya. Aztán a pisztolyos emberhez lépett, és kedvesen megkérdezte: „Mit kíván az úr?” „Gyónni akarok” – volt a felelet. Így térítette meg Pio atya ellenségeit.

(Maria Winovska "Padre Pio igazi arca" című könyve, pio.freeweb.hu nyomán Szent Korona Rádió)



még egy kevés véleményem a végén írom le:






Próféciák Magyarország jövőjéről - napjainkban is!
Részletek Sipos S. Gyula: Magánkinyilatkoztatások Magyarországról című könyvéből.






Isten minden korban szólt az emberekhez a szentjein keresztül. A keresztény évszázadok során magától értetődőnek vették, hogy Isten az emberekkel van, segít nekik, és fontos helyzetekben különlegesen is megnyilvánul számukra.

Az Árpád-ház évszázadokig adott királyokat Magyarországnak. A család csak úgy ontotta a szenteket, náluk a természetfeletti események rendszeresnek számítottak - ez teljesen egyedülálló a világban.

Államalapító királyunk Szent István, felesége Boldog Gizella, gyermekük Szent Imre, és ennek a nagyszerű családnak a leszármazottja többek között a margitszigeti Szent Margit és az egész Európában tisztelt Árpádházi Szent Erzsébet, valamint Boldog Jolán és Boldog Erzsébet. István ezt a próféciát kapta: „Az Úrtól választott királyoknak egyike leszel, a földi élet koronáját majd az örökkévalóval fogod felcserélni.” Fia 16 évesen halt meg, és az utód nélkül maradt I. István államalapító király Máriának ajánlotta fel Magyarországot, innen ered a Regnum Marianum - Mária Birodalma elnevezés. Az országfelajánlásban az európai királyok csak évszázadokkal később követték hazánk példáját.

Don Gobbi atyának, a Máriás Papi Mozgalom vezetőjének ezt mondta a Szent Szűz:

„Isten már azzal kitüntette ezt a népet, hogy különleges tulajdonomba adta az államalapításnál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadala kiváltságos szereplője lesz. Ti vagytok e sokat szenvedett magyar földön a Szeplőtelen Szívemből áradó fénysugarak. Most még sűrű sötétség vesz körül benneteket, és nagy veszélyben vagytok. Tárjátok ki az emberek szívét, hogy befogadják ajándékomat.
Én a Szeretet Királynője vagyok. Ha az általam mutatott úton haladtok, képessé váltok arra, hogy legyőzzetek minden akadályt, amit Ellenfelem ma még elétek állít. Készítsétek elő a béke új korszakát, segítsetek a sok eltévelyedett gyermeknek visszafordulni az Úrhoz, mert az Atya nagy szeretettel vár Benneteket.”

Pio atya, a csodatévő, gyógyító, misztikus stigmatizált kapucinus atya nevét is sokan ismerik. 1968-ban halt meg, majd II jános Pál pápa avatta szentté. Ő ezt a mennyei sugallatot kapta hazánkról:

„Magyarország egy kalitka, melyből egyszer egy gyönyörű madár fog kiszállni.”.
:
Vassula Ryden látnok a Jézustól kapott üzeneteiről lett világhírű. Általa ezt üzente Jézus Magyarországnak:

„Mondd meg a magyaroknak, hogy Isten, akit ők elfelejtettek, sohasem felejtette el őket.”

Egy másik látnok apácán, Natália nővéren keresztül jött nehéz sorsunkra az isteni magyarázat: "Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!”

Az 1940-es évektől fogva sorra hallani híreket olyan magyarokról, akik életüket a hazájukért ajánlották fel: Galgóczy Erzsébet, Bíróné Ilonka néni, Kaszap István papnövendék, Ágnes nővér, Horváth Mária, Boga Mária Magdolna apácák, Böjte Csaba, ferences szerzetes, az árvagyerekek atyja, Boldog Salkaházi Sára újságírónő, stb… A magyar katolikus egyház ma is sok olyan közelmúltban élt fiatalt ismer, akiknek a szentté avatása folyamatban van. Mindszenty bíborosnak elhíresült ez a mondata: „Ha lesz egymillió imádkozó magyar, én nem féltem a nemzetet!”

Évtizedekkel később egyházi kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult, hogy megtudják, mennyi magyar imádkozik a hazájáért. Az ezredfordulón röppent fel a hír. „Megvan az egymillió!”
Az alábbi magánkinyilatkoztatást 2003 októberében kapta Regina Collins angol szerzetes nővér Magyarország közeli jövőjére vonatkozóan:

„Meg fogod élni, hogy tömeges megtéréseket láss. Olyan sokan akarják majd az életüket nekem szentelni, hogy nem lesz hely az összes szerzetesházakban. Az egyházak túláradóan megtelnek. Számtalan gyógyulás és csoda lesz. A Szentlélek kiárad erre az országra, megújítva és megérintve az embereket. Sok csoda történik, melyeket látva az emberek megtérnek a Mennyei Atyához. Még az állatok is megmutatják jelenlétemet valami módon. Sok szentet emelek fel. Eljön az idő, amikor ezrek kiáltanak hozzám az örömtől, azok pedig, akik gonoszt tettek, a félelemtől kiáltanak, és irgalmamat kérik. Akik tisztelik anyámat, és igyekeznek olyanok lenni, mint ő, azoktól semmit nem utasítok vissza. Kövessétek őt az erényekben, különösen szelídségét, alázatát, és végtelen együttérzését az emberek iránt.
A legalázatossabbakat emelem a legmagasabbra. Vágyakozzatok engem szolgálni. Akik égnek a vágytól, hogy feláldozzák magukat másokért, a legfényesebb fáklyákként fognak lobogni az emberek között."

(Sipos S. Gyula: Magánkinyilatkoztatások Magyarországról című könyve nyomán Szent Korona Rádió)


ahogy írtam a véleményem és gondolataim, ez komoly dolog számomra - nem játszok velük - én tudom, hogy működik -
hitem tudásomnál erősebb, a tudásom a hitemnél erősebb -
hirdesd a szeretetet .... semmi mást nem kell tenned ...

szeretettel: spartakusz...

ui: valóban az a madár már emelgeti szárnyait...

...nem sokára repülni fog... a lelkek felszabadulnak a Földön...

spartakusz
Vissza az elejére
White Falcon
p jún 25 2010, 06:39
Feher Solyom


Regisztrált tag #1
Regisztrált: v jún 28 2009, 08:21
Üzenetek: 972
Padre Pió csodái

Részletek Maria Winovska "Padre Pio igazi arca" című könyvéből
(Ecclesia - 2002)


Az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és halt meg Pió atya (1887-1968). Neve immár fogalommá vált a katolikus hívők többsége számára, története a 20. század misztikájának önálló fejezete. A karizmatikus pap számos szenvedése után a fizikai parajelenségek legritkább és fizikailag legérthetetlenebb jelenségét, a levitációt is megélte. Híres lett arról is, hogy a gyóntatószékben nála nem kell gyónni. Tisztánlátásával (vagy medialitásával) tudta ugyanis, hogy milyen problémái vannak a gyónóknak. Fotósok hiába próbálkoztak azzal, hogy szemben vele, háta mögött, vagy rejtekhelyről pillanatfelvételt készítsenek róla, a filmek exponálatlanok maradtak.

... Padre Pio gyermekkorában hallgatag és félénk volt. Pajtásainak zajos játékaival szemben többre becsülte a magányosságot. Rajtakapták, hogy keserves könnyekre fakadt, mikor valaki káromkodott környezetében. Szokása volt, hogy a ház elrejtett zugaiban húzza meg magát, hogy ott kedvére imádkozzék. Mikor Padre Piót egyszer megkérdezték gyermekkori emlékeiről, nevetve mondta, hogy ő olyan "sótlan makaróni" azaz anyámasszony katonája volt. Valószínűleg látszik, hogy Isten már ez időtől fogva működött benne.
Az bizonyos, hogy se apja, se anyja a világ minden kincséért sem vitatta volna el Istentől. 15 évesen a fiatal Francesco egész egyszerűen elindult a Benedeto melletti Morconéba, hogy felvételt kérjen a kapucinusok kolostorába.
Felettesei rendkívüli elzárkózást mutattak mindazzal szemben, ami szent életű rendtársukat kiemelte a többiek közül.
Novíciátusáról csak annyit tudunk, amennyi összefüggéstelen töredékekben, vagy egyéb "indiszkréciók" révén kiszivárgott. Életének ettől a korszakától kezdve indultak el a szokatlan jelenségekek.
Ez a sápadt és beesett arcú, jelentéktelen novícius napokig megvolt táplálék nélkül. Elegendő volt számára a szentáldozás. Ha a "szent engedelmesség" nevében evésre szólítják fel, kiadja magából az ételt. Venafróban 21 napig csupán az Eucharisztiából táplálkozik.
Egy alkalommal a novíciusmester nem engedte a szentáldozáshoz. Ebbe majdnem belehalt. Az eltiltást nem ismételték meg többé. Egy év leteltével Padre Pió apja, látván fia sápadtságát és szemei alatt keletkezett sötét karikákat, haza akarta vinni, de ezt a vezető atya kereken elutasította. Kis idő múlva a novícius egészsége, amelyet a közösségi szabályok már kevésbé veszélyeztettek, annyira helyreállt, hogy szülei megnyugodtak. Egy szép napon a vezető atya így szólt Padre Pió anyjához: Donna Giuseppa, a fia nagyon jámbor, nem találunk benne hibát!
Az egyetlen kényes pontot, a váratlan lázrohamokkal járó, bizonytalan egészsége jelentette. Ilyenkor a kolostor lázmérői rendszerint szétpattantak. A betegápoló atyának akkor az a jó gondolata támadt, hogy fürdőhőmérőket használjon a lázmérésnél. De mekkora volt a megdöbbenése, mikor egy nap a higanyszál 48 fokra szökött fel! Ismeretes, hogy a különösen szigorú szabályzattal bíró kolostorokban ilyen jelentéktelen ügyek nem okoznak nagy feltűnést.
Voltak lázrohamai és éjszakai csatái. Padre Pióval szomszédos szobában lakni bizony nem volt könnyű. Először azt hitték, hogy ő maga idézi elő a pokoli zsivajt. Pio egyik éjjel zajt hallott. Kihajolt az ablakon, hogy megnézze, mi is történt. Egy óriási fekete kutyát pillantott meg a szomszéd ablak párkányán, amely "olyan véres" szemeket meresztett rá, hogy a szegény testvér üvölteni kezdett és csaknem elájult rémültében.
A szörny átugrott a szomszéd tetőre és eltűnt. A dolognak híre ment, mert Pio a naivságában az egész környéken kérdezősködött a félelmetes kutya felől.
Pio lelki atyja ezekből az éjszakai viadalokból vonta le az egyszerű következtetést, hogy a fiatal novícius nagy dolgokra lett kiválasztva. Pio őrangyala és egyéb angyalok továbbra is kiemelkedően nagy szerepet játszottak életében 1.
Egy éjszaka, amikor a küzdelem különösen kemény volt, Pio hiába hívta őrangyalát. Mikor az reggel végre megjelent, Pio bosszúsan hátat fordított neki...
Olykor, amikor cellájába visszatért, fenekestől felforgatva találta azt. A könyvek a földön, a tintatartó széttörve, az ágyon rendetlenség. Mindenfelől utálatos szörnyek tűntek fel előtte, mihelyt megpróbált valamit pihenni. Reggelenként gyakran láttak rajta sebeket és kék foltokat szemei körül.
Egészségi állapota miatt felettesei szerzetesi fogadalmának letétele után hazaküldték szülőföldjére, hogy ott erőre kapjon.
Rendkívüli esetei miatt a fiatal novícius gyakran változtatta tartózkodási helyét, így elkerült Piannisiba, Morcone Venafroba, Serra Capriolába, Monte Fuscoba. A beneventoi dómban szentelték pappá, 1910 május 10-én. Életének álma így megvalósult.
A hívők mindenesetre szívesen beérték volna személyét illetően kevesebb jámborsággal is. Pl. egy alkalommal panaszt tettek az esperesnél, mert - mint mondták - Padre Pió miséjének soha sem akar vége szakadni. Az ember készséggel eleget akar tenni vasárnapi kötelességének és szívesen elmegy a misére még hétköznap is, de nincs ideje ha a mezei munkák várnak rájuk. Felettese, Don Salvatore tisztán akart látni a dologban és ekkor észrevette, hogy a fiatal pap valóban elveszti időérzékét az oltárnál. Istenben elmerülve meghatározhatatlan ideig időzött a mementóknál és a hálaadásnál - mialatt a nép izgett-mozgott a türelmetlenségtől.
Az esperesnek ragyogó ötlete támadt: "Piuccio- mondta - én lélekben és a szent engedelmesség nevében figyelmeztetni foglak, amikor a misében tovább kell lépned." A taktika nagyszerűen bevált. Mihelyt Salvatore észrevette, hogy Pio elragadtatásai túl sokáig tartanak, "megparancsolta neki a folytatást", és Pio ezt azonnal észlelte. Padre Pió azonban a mise után kárpótolta magát: a főoltár mögött elrejtőzve, órákon át maradt még mély összeszedettségben 2. Előfordult, hogy elfeledkeztek róla, és rázárták a templomot, de ez sem zavarta. Volt, hogy a sekrestyés fejét vesztve rohant az espereshez: "Jöjjön gyorsan, Padre Pió meghalt". Az esperes a kőpadlóra rogyva találta, mozdulatlanul, önkívületben. Miután a szent engedelmesség nevében a figyelmeztetést megkapta, fölegyenesedett és kinyitotta szemeit. Az esperes így jobbnak látta, ha odaadja neki a templomkulcsot. Ettől kezdve Padre Pio igyekezett észrevétlenül a templomban maradni. Az esperes meghagyta neki, hogy ha rendtársától és lelki vezetőjétől, Padre Agostinotól leveleket kap, még mielőtt elolvasná, mutassa meg neki.
Amikor az esperes ezen levelek egyikét felbontotta, de a borítékban csak egy üres papírlap volt, megjegyezte: Padre Agostino elnézhette a dolgot, kérjen tőle egy új levelet!
- Nem, ő nem nézett el semmit - válaszolt nyugodtan Pio - a gonosz szellemek tréfája lehetett.
- Tudod mi volt a levélben? Igen, tudom - volt a válasz.
Ekkor Pio pontról pontra összefoglalta, amit lelki vezetője írt neki. Az esperes számára az ügy kissé már hihetetlennek tűnt. Rögtön írt Padre Agostinonak, hogy tájékozódjék a levelet illetően. Nagyon megdöbbent, midőn megtudta, hogy Padre Pionak igaza volt.
Más alkalommal még zavarba ejtőbb dolog történt. Don Salvatore felnyitván egy levelet, a szöveg helyén egy nagy tölcsér alakú tintafoltot talált. Ekkor szent haragtól 3 elragadva az esperes felkapta a szenteltvíz-hintőt és alaposan meghintette vele a foltos papírt. A folt azonnal eltűnt.
Amikor ilyen esetei kitudódtak, Padre Pio mindent megtett, hogy kikerülje a kíváncsiskodókat. Mint Szent Ferenc, ő is szüleinek farmja mögött, saját kezűleg épített egy remetelak-félét, ahol a nyári napok mély csendjében csak Isten dolgaival törődött. Anyja csak az étkezésekhez hívta, amelyeket gyorsan elintézett.
1915 szeptember 20.-án Donna Giuseppina átvágott a szőlőskerten és kiáltozni kezdett Pio után. Fia kijött a kunyhóból és közben hevesen lóbálta kezeit, mintha megégette volna azokat. A jókedvű Giuseppina nevetni kezdett:
- Mi van veled Pio? Azt hinné az ember, hogy gitározol!
- Semmi baj, kis szúró fájdalmak, nincs jelentőségük.
Pio atya akkor kapta meg a még láthatatlan stigmákat... A fájdalom később olyan mértékű volt, hogy az esperes jónak látta, hogy felmentse őt a misemondás alól. Padre Pio azonban a világ minden kincséért sem hagyta volna el a misézést. Elővigyázatossági intézkedésként egy öreg megrongált templomocskába vonult misézni.

1 Értsd: mediális úton (egyházi szóhasználattal: sugalmazás által) volt túlvilági kapcsolata. (A szerk.)
2 Feltehetően révületben (transzállapotban) volt. (A szerk.)
3 Lehet, hogy egy kolostorban egy düh is szentté válik? (A szerk.)

Szemlézte: Liptay András



Vissza az elejére
YAVANNA
v jún 27 2010, 10:35

Regisztrált tag #968
Regisztrált: sze jan 20 2010, 10:08
Üzenetek: 298
Pio atya üzenete a magyarság feladatára vonatkozik.
Natália nővér már az 1940-as években megkapta az erre vonatkozó információkat.
Naplójának idevágó részlete:

VI. fejezet

Magyarországra vonatkozó közlések Bevezetés

E közlésnek is két csoportja van: egy része még a második világháború elõtt került lejegyzésre. Más / 119 / részét jóval utána, a nõvérrel való személyes találkozások során jegyezték le. Lényegük egyetlen szóban kifejezhetõ: engesztelés! Jézus és Szûz Mária engesztelést kíván ez országtól; tõlünk, hogy ne légyen kénytelen elpusztítani azt, amin könyörülni akar. Minden olvasó, önmagába tekintve, lemérheti, mennyiben tesz eleget a kérésnek. Engesztelésen Jézus életünk jobbítását érti. "Aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, az adjon, aki gyûlölt, az szeressen stb. . ."
Jézus, Natália nõvéren keresztül, semmi újat nem kíván tõlünk, mindent megtalálhatunk a Szentírásban.
De van azonban mégis valami, ami e szövegek olvasásakor az újdonság erejével hat. Egy világméretû engesztelési mozgalomról van szó, amelynek Magyarországról kell kiindulnia, s elterjednie az egész világon.
(A mozgalom a Szeretetláng nevet viseli, azóta az egész világon elterjedt)
A mi feladatunk az engesztelés.
A SZÛZANYA MAGYARORSZAGOT SAJAT TULAJDONANAK NEVEZI, EZÉRT MAGY ARORSZAGTÓL KÜLÖNLEGES ENGESZTELÉST KÍVAN.
Az engesztelést a Szûzanyával kell végeznünk, saját bûneinkért, és a hitetlenség bûneiért.

1940 - Szûzanya szavai:

"Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül Nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak / 120 / ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul."


Az Úr Jézus szavai


A háború elõtt: "Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendõ számú engesztelõ lélek."

"Terveim vannak ezzel az országgal. Tartsatok bûnbánatot, engeszteljetek, nehogy eltörölni kényszerüljek ezt az országot. Meg akarok ugyanis könyörülni rajta. Azt akarom, hogy az engesztelés jó illata szálljon fel Szívemhez a magyar földrõl, és járja át az egész világot Anyám országát meg akarom tisztítani, áldani, és Szívemhez vonni.
Ha a magyar nép megszûnik vétkezni, mindenekelõtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplõtelen Anyám nevét, bûnbánatot tart, és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom õt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy mûvem: a bûnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása (lásd: pl. Szeretetláng elterjedése innen indult, amely a sátán megvakításával jár), az Én gyõzelmem.

A magyar nép elnyeri tetszésemet, Édesanyám iránti tiszteletéért, és szeretetéért" - Akkor bemutatta nekem Jézus Magyarország és az egész világ reményteljes jövõjét.

"Magyarország engesztelésért kész vagyok az egész világon könyörülni!" / 121 /

http://www.freeweb.hu/jelenesek/

Az engesztelés nemcsak az ismert és tanult imák elmondását jelenti.
Lehet a saját szavainkkal imádkozni. Cselekedeteket, önmegtartóztatásokat, áldozatokat felajánlani stb. Fantázia kérdése. A legapróbb dolog is méltó a felajánlásra.
A legfontosabb magunk és az életünk teljes felajánlása, igy még a lélegzetvétel is engeszteléssé válhat.
Azóta sok kis engesztelő közösség alakult. jelenleg a kapcsolatok fölvétele zajlik közöttük.


Vissza az elejére
Hopi
p júl 02 2010, 10:15

Regisztrált tag #55
Regisztrált: sze aug 26 2009, 10:53
Üzenetek: 1032
YAVANNA írta ...
Pio atya üzenete a magyarság feladatára vonatkozik.
Natália nővér már az 1940-as években megkapta az erre vonatkozó információkat.
Naplójának idevágó részlete:

VI. fejezet

Magyarországra vonatkozó közlések Bevezetés

E közlésnek is két csoportja van: egy része még a második világháború elõtt került lejegyzésre. Más / 119 / részét jóval utána, a nõvérrel való személyes találkozások során jegyezték le. Lényegük egyetlen szóban kifejezhetõ: engesztelés! Jézus és Szûz Mária engesztelést kíván ez országtól; tõlünk, hogy ne légyen kénytelen elpusztítani azt, amin könyörülni akar. Minden olvasó, önmagába tekintve, lemérheti, mennyiben tesz eleget a kérésnek. Engesztelésen Jézus életünk jobbítását érti. "Aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, az adjon, aki gyûlölt, az szeressen stb. . ."
Jézus, Natália nõvéren keresztül, semmi újat nem kíván tõlünk, mindent megtalálhatunk a Szentírásban.
De van azonban mégis valami, ami e szövegek olvasásakor az újdonság erejével hat. Egy világméretû engesztelési mozgalomról van szó, amelynek Magyarországról kell kiindulnia, s elterjednie az egész világon.
(A mozgalom a Szeretetláng nevet viseli, azóta az egész világon elterjedt)
A mi feladatunk az engesztelés.
A SZÛZANYA MAGYARORSZAGOT SAJAT TULAJDONANAK NEVEZI, EZÉRT MAGY ARORSZAGTÓL KÜLÖNLEGES ENGESZTELÉST KÍVAN.
Az engesztelést a Szûzanyával kell végeznünk, saját bûneinkért, és a hitetlenség bûneiért.

1940 - Szûzanya szavai:

"Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül Nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak / 120 / ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul."


Az Úr Jézus szavai


A háború elõtt: "Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendõ számú engesztelõ lélek."

"Terveim vannak ezzel az országgal. Tartsatok bûnbánatot, engeszteljetek, nehogy eltörölni kényszerüljek ezt az országot. Meg akarok ugyanis könyörülni rajta. Azt akarom, hogy az engesztelés jó illata szálljon fel Szívemhez a magyar földrõl, és járja át az egész világot Anyám országát meg akarom tisztítani, áldani, és Szívemhez vonni.
Ha a magyar nép megszûnik vétkezni, mindenekelõtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplõtelen Anyám nevét, bûnbánatot tart, és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom õt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy mûvem: a bûnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása (lásd: pl. Szeretetláng elterjedése innen indult, amely a sátán megvakításával jár), az Én gyõzelmem.

A magyar nép elnyeri tetszésemet, Édesanyám iránti tiszteletéért, és szeretetéért" - Akkor bemutatta nekem Jézus Magyarország és az egész világ reményteljes jövõjét.

"Magyarország engesztelésért kész vagyok az egész világon könyörülni!" / 121 /

http://www.freeweb.hu/jelenesek/

Az engesztelés nemcsak az ismert és tanult imák elmondását jelenti.
Lehet a saját szavainkkal imádkozni. Cselekedeteket, önmegtartóztatásokat, áldozatokat felajánlani stb. Fantázia kérdése. A legapróbb dolog is méltó a felajánlásra.
A legfontosabb magunk és az életünk teljes felajánlása, igy még a lélegzetvétel is engeszteléssé válhat.
Azóta sok kis engesztelő közösség alakult. jelenleg a kapcsolatok fölvétele zajlik közöttük.


PR  (public relation) egyenesen a mennyek országából. ...  hehehe
Méghogy Isten nem fejlődőképes. ...


------------------------------------------------------------------

A törvénykönyvek nem azért váltak az idők folyamán egyre vastagabbá és egyre érthetetlenebbé, mert az igazság ezt indokolta volna, hanem azért, mert a bűnt is törvénybe iktatták és nem akarták, hogy ez feltűnő legyen.
Vissza az elejére
Oldal:   <<       

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System